Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A gazdasági napilap hétfői számában megjelent cikk szerint a kifogásolt csaknem ötezer hektárnyi termés mintegy 5 százalékban ugyanis beérett, csak a többit semmisítették meg még a betakarítás előtt.
A Világgazdaság birtokába került, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága által kiállított engedély szerint a szervezet hozzájárulását adta a betakarított, érett kukorica hasznosítására, vagy ahogy a levél fogalmaz, megsemmisítésére. Az engedély szerint a betakarított kukoricamagot hőerőművekben lehet elégetni, vagy 92 százalékos propionsavas kezelés után állati takarmányként hasznosítható.
A takarmánycélú hasznosításról a lap érdeklődött az MGSZH-nál, amely nem cáfolta, hogy néhány esetben engedélyt adtak ilyen felhasználásra. Ezen tételekből a hivatal mintát vett, és megvizsgálta a tételek csírázóképességét. Megállapították, hogy ezt elveszítették a magok, így a "génsodródás veszélye a továbbiakban nem állt fenn".
A Világgazdaság a cikkben felidézi, hogy a milliárdos kárt okozó és komoly indulatokat gerjesztő ügyben nyáron úgy hírlett, még a titkosszolgálatokat is bevetik, hogy kiderítsék, honnan származnak a GMO-vetőmagok, egy júliusi kormányrendelet pedig akár 2 milliárd forintos bírságot is kilátásba helyezett azoknak a gazdáknak, akik nem semmisítik meg a termésüket.
