A kelet-közép-európai felügyeleti szervek hétfői találkozóján egyetértés volt arról, hogy az Osztrák Nemzeti Bank (ÖNB) által kidolgozott bank szabályok nem azt célozzák, hogy az osztrák bankok leépítsék térségbeli jelenlétüket, éppen ellenkezőleg, a pozíciójuk fenntarthatóságát szolgálják - mondta Ewald Nowotny, az OeNB elnöke a bécsi Euromoney konferencián kedden. Nowotny hozzátette: az első, 2008-2009-es bécsi kezdeményezés idején egy körülhatárolható kelet-közép-európai válságról szóltak a tárgyalások. Most a legnagyobb gondot a világgazdasági növekedési ütem lassulása jelenti.

A konferencián felszólaló, a hétfői tárgyalásokon jelen lévő Erik Berglöf, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza elmondta: "figyelemreméltó konszenzus" volt a tárgyalófelek között. Kifejtette: korábban az osztrák intézkedéseket rosszul fogadták a térségbeli államok, de a hétfői tárgyalások nagyon eredményesek voltak. Hamarosan újabb találkozó lesz, magánszereplők részvételével - tette hozzá.

Az EBRD vezető közgazdásza a kerekasztal-beszélgetésen elmondta: a legutóbbi bécsi egyeztetések, "a Bécs 2.0 folyamat" abban különbözik a korábbiaktól, hogy a térségbeli bankszektor most nem lesz ugyanolyan a válság után, mint előtte. Ezúttal ugyanis fel kellett ismerni, hogy új intézményekre van szükség, hogy meg kell erősíteni az Európai Bankhatóságot (EBA). Leszögezte: nem szabad az EBA-t hibáztatni amiatt, hogy nagy tőkehiányt állapított meg az európai bankoknál, a pénzintézetek voltak azok, akik nem végezték el feladatukat.

Berglöf szerint az euróövezeti válság mélyülése közepette rendkívül fontos, hogy megőrizzük hidegvérünket. Kifejtette: sok minden történik Európában, és fontos, hogy a döntéshozók megtalálják a megfelelő megoldásokat. A közgazdász hangsúlyozta: kívülről tekintve az Európai Unió gazdasága kiegyensúlyozott, jó a folyó fizetési mérleg egyensúlya. Berglöf szerint Európa nehéz év elé néz. Úgy fogalmazott: "tovább fog romlani a gazdasági helyzet, mielőtt a javulás jelei láthatóvá válnának".

Herbert Stepic, a Raiffeisen Bank International vezérigazgatója kérdésre válaszolva kijelentette: a magyar gazdasági gondok elsősorban politikai jellegűek. Kiemelte: Magyarország adósi múltja kedvező, megfelelően fizeti adósságát és sohasem volt még államcsőd. Emlékeztetett: korábban Magyarország 85 százalékról 55 százalékra csökkentette GDP-arányos államadósságát, mielőtt ismét a jelenlegi 80 százalék körüli szintre nőtt volna. "Magyarország nem Görögország" - tette hozzá.

Elmondta: amikor a magyar miniszterelnök hivatalba lépett, világossá tette, hogy szakítani akar a múlttal, új Magyarországot akar létrehozni. Ugyanakkor úgy vélekedett: "az tévhit, hogy lehet úgy irányítani egy országot, hogy nem egyeztet az országgal, nem egyeztet az európai partnerekkel". "Ez lehetetlen. Ez egy óriási hiba" - tette hozzá.

Stepic szerint a magyar kormány felismerte azt, hogy nem tud továbblépni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítsége nélkül. Hozzátette: Magyarország most épp azt a bizalmat próbálja visszanyerni, amit korában élvezett. Kifejtette: a berlini fal leomlását követően több évig Magyarország a térség legnagyobb haszonélvezője volt a külföldi működőtőke beáramlásának. Ez azért volt, mert nagyon nagy volt a Magyarország iránti bizalom - mondta a vezérigazgató.

Alberto Verme, a Citi európai banki üzletágáért felelős igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a piaci hangulatot most inkább jellemezhetné a remény, mint hat hónappal korábban. A banki szakember szerint a növekedés beindításához beruházásokra van szükség, a beruházásokhoz pedig megtakarításra.