Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A tavaszi ülésszakban tárgyalja a hungarikumokról szóló törvényt a parlament – mondta el szerdán újságíróknak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Giró-Szász András kormányszóvivővel tartott közös sajtótájékoztatóján a miniszter kiemelte: a hétfőn bemutatott Darányi Ignác-tervnek is egyik legfontosabb eleme a hungarikumok védelme, ezért ez a terv végrehajtásának első lépéseként is értelmezhető.
A programra a miniszterelnöki keretből 500 millió forintot különítettek el, de azt még nem tudni, pontosan hogyan osztják fel ezt a pénzt.
Belevették a tervbe is
A Darányi-terv egyik fő üzenete, hogy „a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek (…) kiváló minőségűek, élelmiszer-biztonsági szempontból megbízhatóak, vásárlásukkal a fogyasztó a magyar vidék felemelkedését segíti. A tudatos fogyasztó felismeri és keresi a magyar termékeket, ezzel növeli a keresletüket, erősíti piaci pozícióikat, egyben elősegíti a vidéki agrár/élelmiszer-ipari munkahelyek számának növekedését”.
A sajtótájékoztatón Fazekas Sándor is megerősítette, hogy kitörési, de legalábbis fejlődési lehetőséget látnak a programban a kis- és középvállalkozások számára. A cél az, hogy minél több vállalkozás viselje a hungarikum tanúsító védjegyet. Arra is kitért, hogy bár jelenleg 34 védjegy van Magyarországon, nem teremt majd kuszaságot egy újabb megjelenése.
Piramisjáték
A decemberben beadott törvényjavaslat indoklása szerint "a nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése és védelme egy többszörösen összetett, vertikálisan felfutó rendszerben, az úgynevezett Magyar Nemzeti Értékek Piramisában történik". A piramis tetején lesznek a hungarikumok, alattunk a „Magyar Termék”-védjeggyel ellátott élelmiszerek, legalul pedig a többi, védjegyes termék.
A hungarikumok köre nemcsak a kereskedelmi forgalomban kapható termékeket jelenti, hanem ide értjük az épített örökségeket, a természeti, a kulturális és a művészeti értékeket, de a hagyományőrző csoportok és szellemi alkotások is bekerülhetnek a különleges körbe.
Még az se lenne baj, ha a téliszalámi dán húsból van
Horváth Szabolcs
A szabályok alapján nem csak olyan termék lehet hungarikum, amelynek alapanyaga is kizárólag magyar eredetű. Az édesipari termékek egyik fő alapanyaga, a kakaó import áru, ám a belőle készült édesség, például a Túró Rudi lehet hungarikum, mert szorosan kötődik a magyar kultúrához, a nemzeti örökséghez és nemzeti értéknek mondható.
Bizottság vizsgálja
A hungarikum címre esélyes termékeket először lokális szinten fogják összeszedni, így kerülnek be a Magyar Értéktárba. Ezután megyei és tájegységi szinten is felmérik őket, majd csak ezután kerülnek a 13 fős, Hungarikum Bizottság elé. Az erre a célra létrehozott, elismert szakemberekből álló bizottság feladata lesz, hogy eldöntse: mely termékek nyerhetik el a címet.
A Hungarikum Bizottság a megküldött listákat a Magyar Értéktárban összesíti és rendszerezi, majd külön jogszabály alapján választja ki közülük azokat az értékeket, amelyeket hungarikummá minősít, és ennek megfelelően ezek a hungarikumok gyűjteményébe kerülnek. A miniszter a sajtótájékoztatón is elmondta, amit már korábban is tudni lehetett: a minősítés nem szól örökre, a kritériumok nem teljesítése esetén ki lehet majd kerülni a hazai értékek közül.
