Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A miniszter szerint olyan adósságleírásról zajlanak a tárgyalások, ami több mint 70 százalékkal csökkentené a magánbefektetői kézben lévő görög államkötvények nettó jelenértékét.
Az önkéntes alapon zajló adósságleírás során a magánbefektetői kézben lévő görög kötvények névértékének egy részét készpénzre, másik részét pedig 30 éves lejáratú görög államkötvényre cserélné a görög kormány. A több hete zajló tárgyalások egyik legkritikusabb pontja, hogy milyen kamatfeltételekkel bírjanak az új, hosszú távú papírok.
Januárban kiszivárgott információk szerint a befektetők 4,25 százalékos kuponú államkötvényeket szerettek volna, ami körülbelül 69 százalékos nettó jelenérték veszteséget jelentett volna. A legutóbbi napokban nyilatkozó banki vezetők immár 3,6-3,7 százalékos kuponról beszéltek. Ez - elemzői számítások szerint - valóban 70 százalék fölé emelné a leírás mértékét.
Egy államkötvény esetében a hitelezett évenként fizet a kupon mértékének megfelelő kamatot, míg a névértéknek megfelelő összeget a kötvény lejártakor téríti meg.
Utóbbiakat erősítette meg Jan Hommen, az ING Group vezérigazgatója, aki kedden nyilatkozott újságíróknak. A bankvezér - aki tanácstag az athéni tárgyalásokat folytató Nemzetközi Pénzügyi Intézetben - elmondta azt is: a magánbefektetők tettek egy ajánlatot a görög kormánynak, és most az országnak kell döntenie róla. Úgy fogalmazott: "(a javaslat) az asztalon van. Készek vagyunk megállapodni".
Korábban piaci szereplők úgy érveltek: nem lesz elég a magánbefektetői adósságleírás ahhoz, hogy a tervezett szintre, 160 százalékról 120 százalékra csökkenjen a GDP-arányos görög államadósság. A Nemzetközi Valutaalap korábbi becslései alapján 15 milliárd eurós rés keletkezett az októberi euróövezeti csúcson felvázolt tervekben.
Az EKB rendre határozottan elutasítja a leírásban való részvétel lehetőségét. A davosi Világgazdasági Fórumon nyilatkozó szakemberek is védték a frankfurti intézményt: Mark Carney, a nemzetközi pénzügyi hatóságokat tömörítő Pénzügyi Stabilitási Tanács vezetője, a kanadai jegybankelnök úgy fogalmazott: "a költségvetési döntések a kormányzatok felelőssége, míg a monetáris lépések a központi bankoké".
