Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Magyar Közút tavaly október végén indította az eljárást, amelyben 68 milliárd forint értékű vagyonára kért vagyonbiztosítást, továbbá 2.500 járművére kötelező felelősség-, 600 járműre pedig casco biztosítást kellett vállalni. A csomag része volt az egymilliárd forintos kártérítési limittel határolt felelősségbiztosítás is.
A felhívásra a CIG Pannónia Zrt. a Generali Biztosítóval közösen, a Groupama-Garancia és az Allianz pedig önállóan tett ajánlatot. Az ajánlatkérő mindhármukat alkalmasnak minősítette a második fordulóbeli ajánlattételre. Az Allianz meggondolta magát, és nem tett ajánlatot.
A maradék két ajánlattevő közül a Groupama Garancia 644 millió, míg a CIG - ekkortól a határozat már nem szól a társ-ajánlattevő Generali Biztosítóról - 357 millió forintos ajánlatot tett. A tárgyalások után a végső ár a Groupama Garanciánál 208 millió, míg a CIG-nél 237 millió forint volt. Miután az ajánlatkérő a biztosítási díjat 400 millió forintra becsülte, magyarázatot tért a mindkét biztosítótól a kirívóan alacsony árra. A CIG 14 oldalon, míg a Groupama 1 oldalon indokolta az árat. Újabb felhívásra a Groupama is bővebben indokolt, de azt üzleti titoknak minősítette.
Ilyen előzmény után nyert az olcsóbb Groupama, de a döntést megtámadta a CIG. A KDB úgy vélte, hogy a Groupamához intézett magyarázat kérést az ajánlatkérő rossz jogszabály helyre hivatkozva tette. A másik probléma pedig az volt, hogy az olyan dokumentumot, amely szerepet játszik az ajánlat elbírálásában, nem lehet üzleti titokká nyilvánítani.
A KDB megsemmisítette a kirívóan alacsony árra kért magyarázattól kezdve a közbeszerzést, és arra hívta fel a Magyar Közút figyelmét, hogy ha folytatni akarja az eljárást,a akkor vizsgálja meg újra az ajánlatok érvényességét. Miután a jogsértés reparálható - szerződéskötés még nem volt - a KDB nem szabott ki bírságot.
