Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A szerződés részleteit - éppúgy, mint a sukorói ingatlancsere ügyében - nem ismeri, ez miniszterelnökként nem volt feladata, az állami vagyongazdálkodás jogkörei ugyanis a vagyonkezelőhöz és a pénzügyminiszterhez tartoznak - mondta a volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke.
A nagy horderejű privatizációs ügyekben, mint amilyen a ferihegyi repülőtér eladása volt, a kormány hoz egy nyilvános határozatot, hogy el kell adni a céget. "Ezzel indult a folyamat, a kormány többet ezzel már nem találkozott, hanem az állam ezzel megbízott szervezete, a vagyonkezelő tette a dolgát" - közölte a repülőtér eladásával kapcsolatban, megjegyezve: a kormányhatározat nem adott lehetőséget titkos záradékra.
Ugyanakkor azt is mondta, ha a jelenlegi kormány tud ilyenről, oldja fel a titkosságát és hozza nyilvánosságra, "nem érdemes napokon keresztül lázban tartani a választókat". "De szerintem ha itt mindenki rendesen tette a dolgát (...), akkor ilyen záradék minden bizonnyal nincs" - fogalmazott.
Gyurcsány Ferenc - aki kedden annak a személyiségi jogi pernek a tárgyalására érkezett a Budapest Környéki Törvényszékre, amelyet utódjával, Bajnai Gordonnal együtt Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos ellen indítottak a Sukoró-ügyben tett nyilatkozatai miatt - azonban megjegyezte: Budai Gyula "sokszor mond sületlenséget, ma is ezért vagyunk itt". Bajnai Gordon szintén részt vesz a személyiségi jogi per tárgyalásán, de nem kívánt nyilatkozni.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos vasárnap este a Hír Tv Kontraszt című műsorában kifejtette: Gyurcsány Ferencnek a törvény előtt kell számot adnia arról, miért került titkos záradék a BA privatizációs szerződésébe, ennek következtében ugyanis az államnak akár 450 milliárd forint fizetési kötelezettsége is keletkezhet a Malév leállásával kieső utasforgalom miatt.
A BA Zrt. fő tulajdonosa, a német Hochtief konszern az MTI megkeresésére hétfőn azt közölte: nem kíván nyilatkozni a szerződésekkel összefüggő kérdésekről, ugyanakkor emlékeztetett a kormánynak a Malévról készített úgynevezett fehér könyvére, amely szerint százmilliárdos nagyságrendű fizetési kötelezettség terhelheti az államot, ha a légitársaság beszünteti a működést.
