Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A görög kormány és magánhitelezői között hetek óta zajlanak tárgyalások a görög államkötvények névértékének 50 százalékát kitevő, összesen 100 milliárd eurós részleges adósságleírásról.
Korábban rendre olyan hírek szivárogtak ki az egyeztetésekről, hogy a leírás részeként a magánhitelezők az általuk birtokolt görög államkötvényekért cserébe egyrészt hosszú, 20-30 év lejáratú görög állampapírokat kapnának, illetve "kenőpénzként" a görög kormány készpénzt adna a bankoknak.
Szerda este azonban egy neve elhallgatását kérő euróövezeti forrás elmondta: a magánhitelezők 30 milliárd euró értékben 1-2 év lejáratú EFSF-kötvényeket kaphatnak.
Az ideiglenes euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) eddig az írországi és portugál mentőprogramok finanszírozására bocsátott ki kötvényeket. Egy másik euróövezeti forrás a Dow Jones üzleti hírügynökségnek elmondta: az EFSF-papírok a legjobb alternatíváját jelentik a készpénznek.
Az EFSF két nemzetközi hitelminősítőnél még a legkiválóbb, "tripla-A" minősítéssel rendelkezik. A Standard & Poor's januárban egy fokozattal "AA+"-ra rontotta a luxemburgi székhelyű szervezet adóskockázati besorolását azt követően, hogy több - az EFSF adósságára garanciát vállaló - euróövezeti ország osztályzatán rontott.
A források szerint az ügylet lebonyolításának módja még kialakítás alatt áll. "Az lenne a cél, hogy ezt a 30 milliárd eurónyi államkötvényt ne egyszerre bocsássa ki az EFSF, hanem rugalmasabban,(...) hogy alkalmazkodni lehessen a befektetői hangulathoz".
