Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága szerdai ülésén - éles, személyeskedésektől sem mentes vitában - támogatta Rogán Antalnak az árfolyamgát új rendszeréhez beadott módosító javaslatait. A testület képviselőinek többsége támogatta Rogán Antalnak, az Országgyűlés gazdasági bizottsága fideszes elnöke és Németh Zoltán fideszes képviselő, a héten benyújtott közös módosító indítványát arról, hogy az árfolyamgát új rendszerében az ingatlanokra vonatkozó korábbi, 30 millió forintos felső értékhatár helyett a felvett hitelösszeget maximálják 30 millió forintban.
Ugyancsak támogatást kapott Heintz Tamás fideszes képviselő javaslata, hogy az árfolyamrögzítésnél alkalmazott árfolyamok közül csökkentsék a japán jennél alkalmazott értéket, a tervezett 2,5 forintról 2 forintra. A nemzetgazdasági tárca képviselője ezt a javaslatot nem tartotta támogathatónak.
Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára elmondta: a 30 millió forintos értékhatárnak az ingatlanérték helyett, a deviza kölcsön összegére való alkalmazása mindössze pár milliárd forint többletkiadást jelentene a központi büdzsének az eredeti javaslathoz képest, a költségvetés szempontjából kezelhető. Egyúttal tízezres nagyságrendben érinti a bajba jutott devizaadósokat, köztük szerény keresetű ügyfeleket - tette hozzá. Nátrán Roland arról is szólt, hogy így számos 30-36 millió forint értékű ingatlan tulajdonosa is bekerülhet az árfolyamgát új rendszerébe.
Rogán Antal
Túry Gergely
Előzőleg a testület ülésén éles vita bontakozott ki a képviselői indítványok tárgyalásának módjáról. Szekeres Imre és Veres János szocialista honatyák azt nehezményezték: a módosító javaslatokat anélkül tárgyalja a parlamenti bizottság, hogy ismernék a képviselők az egyik legfontosabb érintett fél, a bankszövetség álláspontját.
Veres János (MSZP) úgy érvelt: ez kényszertárgyalás, ez "zsarolási pozíció kiépítése" a bankszövetséggel szemben, és bármilyen döntést is hozzon a bizottság, arra majd hivatkozni lehet a bankszövetséggel folyó egyeztetéseken. Szekeres Imre szerint a kormány eredeti javaslata jóval igazságosabb volt. Veres János érvelésében azt is megemlítette: a devizakölcsönök felvevői 2010 végéig jobban jártak az alacsonyabb devizakamatok révén, mint a lakásukat forinthitelből vásárlók.
Babák Mihály és Dancsó József (Fidesz) ezzel szemben védelmébe vette a javaslatokat. Babák Mihály szerint a parlamenti képviselőknek akkor is joguk van módosító indítványokat beadni, ha azokról az egyeztetéseket nem fejezte be a kormány az érintett szervezetekkel. Dancsó József pedig úgy vélte: a devizaadósok problémájának kialakulásában nem kis szerepet játszott az, hogy a bankok nem kellően tájékoztatták a kölcsönfelvevőket az árfolyamkockázatról.
A költségvetési bizottság olyan értelmű véleményt fog megalkotni a parlament uniós bizottsága felé, hogy az ne támogassa az Európai Unió szintjén a közös konszolidált adóalap létrehozását.
Laki Gábor, az NGM főosztályvezetője elmondta: a közös konszolidált társasági adóalapot az EU indoklása szerint az adminisztráció egyszerűsítése miatt kellene bevezetni. A "sorok között" ebben az is benne van, hogy mivel ez a multinacionális cégeket is nagymértékben érintené, a befektetőknek adható adókedvezmények lehetősége kifejezetten szűkülne, és ez nem érdeke az országnak - emelte ki.
Ráadásul ezt a konszolidált adóalapot nem egy esetben a multicég anyaországában határoznák meg, és az áttételes hatások miatt így még a magyar GDP is csökkenne valamelyest - mutatott rá a főosztályvezető, hozzátéve, a feltörekvő közép-kelet-európai uniós államoknak nem érdeke ennek a közös adóalapnak a bevezetése.
