Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Közeleg a törleszteni képtelen devizahitelesek számára fontos március 15-i határidő, ameddig bankjukkal szemben igazolniuk kell fizetőképességük romlását. A bankoknál azonban széttárják a kezüket az ügyintézők azzal, hogy még nincs törvény. Pedig valamiféle jogszabály már van, de annak alapján úgy tűnik, még nem lehet elindítani az egész forintosítási procedúrát - írja az azenpenzem.hu.
A kormány és a bankszövetség decemberi megállapodása szerint május 15-ig forintra váltják azoknak a deviza jelzáloghitel-adósoknak a tartozását, akik már 2011. szeptember végén több mint 90 napja nem tudtak törleszteni legalább 78 ezer forintot. Ezen felül a tartozás 25 százalékát elengedik. Feltétel, hogy devizakölcsön-szerződés megkötésekor az ingatlan forgalmi értéke nem haladhatta meg a 20 millió forintot. A devizahitelt a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. március 15. és április 15. között irányadó középárfolyamok átlagán váltják át forintra. A megállapodás szerint azok az adósok is megszabadulhatnak a tartozásuk 25 százalékától, akiknek a bank már korábban forintra váltotta a devizahitelüket, amikor bedőlt a hitelük.
A tartozás elengedésének legfontosabb feltétele az, hogy az adós március 15-ig nyilatkozzon arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt. És éppen ez a kitétel aggaszt most mindenkit, ugyanis a határidő vészesen közeleg. Jelenleg csak találgatni lehet, hogy pontosan mit is jelent, hogy valakinek a fizetőképességében jelentős romlás állt be, és mindezt hogyan kell igazolni. Szakértők szerint vagy külön törvénynek, vagy legalább egy kormányrendeletnek meg kellene születnie ahhoz, hogy az egész procedúra elindulhasson.
A tavaly év végi nagy törvénykezési hajrában mindössze arra futotta a kormány részéről, hogy a vízközmű-szolgáltatásról szóló, 2011. évi CCIX. törvény keretében módosított egy másik jogszabályt (Abefektetési alapkezelõkrõl és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény), ami valójában arról szól, hogy a bankok a különadójukat hogyan csökkenthetik azzal az összeggel, amit a tartozásból elengednek.
Az árfolyamgátról szóló törvény is jelentős késedelemmel került a parlament elé, ennek tulajdonítható, hogy az eredetileg tervezett határidők módosultak. Az azenpenzem.hu információi szerint ez történik majd a hitelek forintosítása esetén is. A törlesztéssel megcsúszott devizahitelesek mindenesetre már most is megpróbálhatják írásban jelezni a pénzintézetnek, hogy azért nem tudnak törleszteni, mert a fizetőképességükben jelentős romlás állt be. Kérdés, hogy a bankok jogszabály hiányában befogadják-e ezeket a nyilatkozatokat.
Még az Európai Unió jóváhagyására vár az az elfogadott jogszabály is, amely szerint kamattámogatást kaphatnak a devizahitelüket forintra váltó adósok. Ennek feltételei, hogy az adós a hitel fedezetéül szolgáló lakásban éljen, az ingatlan forgalmi értéke a hitel felvételekor nem haladta meg a 20 millió forintot Budapesten és a 15 millió forintot vidéken, és hogy legalább egy gyermek legyen a családban.
