A berlini vezetés ahhoz a megállapodáshoz kérte a Bundestag hozzájárulását, amelyet az euróövezeti pénzügyminiszterek az előző héten kötöttek. E szerint Görögország 130 milliárd euró hitelt kap az ideiglenes euróövezeti stabilitási mechanizmus (EFSF) keretében, és hozzájut a 2010 májusában indult első mentőprogramban megítélt 110 milliárd euró eddig fel nem használt részéhez, 24,4 milliárd euróhoz. 

A képviselők 496 igen szavazattal, 90 nem ellenében, 5 tartózkodással fogadták el az előterjesztést. Az euróövezeti pénzügyminiszterek megállapodásához az övezet valamennyi tagállamától törvényhozási jóváhagyás szükséges. A kölcsönt részletekben, 2014-ig utalják át, a kifizetés feltétele a hitelszerződéshez kapcsolódó reformok végrehajtása. A reformok fő célja, hogy a görög államadósság a hazai össztermék (GDP) arányában a jelenlegi 160 százalékot meghaladó szintről 120,5 százalékra csökkenjen 2020-ra.

A német kancellár a Bundestagban a szavazás előtt azt mondta: szerinte nincsen garancia a második görög mentőcsomag sikerére, de Görögország esetleges kilépése az euróövezetből beláthatatlan kockázatokkal járna. Az országnak ezért az euróövezetben kell maradni és végre kell hajtani az újabb csomaghoz kapcsolódó reformprogramot.

A parlamenti vitában a konzervatívokkal közösen kormányzó liberálisok azt hangsúlyozták, hogy a hitelrészletek átutalását szigorú feltételekhez kötik, a kölcsön csak teljesítményért cserébe jár. A szociáldemokraták - a legnagyobb ellenzéki erő - támogatták a kormány javaslatát, ugyanakkor kudarcosnak nevezték Merkel válságkezelő módszerét. Peer Steinbrück vezérszónok hangsúlyozta: a kormány eddig a problémák megoldása helyett arra törekedett, hogy időt nyerjen, így pedig csak tovább mélyült a görög válság, és már most látható, hogy hamarosan újabb mentőcsomagról kell majd szavazni a Bundestagban.