A VM főosztályvezetője emlékeztetett: a jelenleg mintegy 130 ezer hektáron folyó vetőmagtermelés szempontjából kedvező körülmény, hogy az genetikai módosítás (GMO) mentes környezetben és fajtákkal történik.

Oravecz Márton, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) elnöke hozzátette: jelenleg évente a Magyarországon megtermelt vetőmag értéke mintegy 190 milliárd forint, ebből mintegy 70 milliárd forint értékű vetőmagot használnak fel az országban.

A magyar vetőmagok piaca pedig egyre inkább bővül az aktív piacfeltárás eredményeként. Így várhatóan a magyar vetőmagok újra visszatérhetnek a keleti piacokra - tette hozzá az elnök.

Szépe Ferenc beszélt arról is, hogy Magyarországon mintegy 100 növényfaj 1 500 fajtáját termesztik. A fémzárolás a hibrid vetőmagok esetében 100, az öntermékenyülő növények esetén viszont csak mintegy 25-30 százalék. Ez utóbbit a szakember szerint az uniós átlag 70 százalékra kellene emelni.

Oravecz Márton szerint a hazai termesztésű vetőmagok aránya a kalászosok esetében mintegy 80 százalék körüli. A búzánál ez 50-85 százalékos arányú - fajtától függően - egészítette ki Heszky László akadémikus. Hozzátéve: e magyar termesztés aránya a hibridnövények esetében 5-10 százalék. De például a burgonya esetében sem több 15 százaléknál. Meghatározása szerint az a magyarnak tekinthető vetőmag, amely hazai nemesítésű és termesztésű.

Darvas Béla, a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság elnöke pedig arról tájékoztatott, hogy a GMO-mentességet Magyarország gyakorlatilag 2005-ben deklarálta, amikor megtiltotta a MON 810-e génmódosított kukorica termesztését. Szerinte a génmódosított növények termesztése mellett nehéz érveket találni, mert például a terméstöbbletük, a többihez viszonyítva, csekély, 0-5 százalék. Az unióban tavaly mintegy 130 GMO fajta engedélyezési eljárás volt folyamatban.

Takács Géza elnök és Ruthner Szabolcs ügyvezető igazgató, a 800 tagot számláló Vetőmag Szövetség és Terméktanács tisztségviselői kiemelték: a vetőmagtermesztésben gondot jelent az öntözött területek alacsony aránya. Emellett úgy vélik: szélesebben kell meghúzni a magyar vetőmag-termesztés határait, ebbe nemcsak a magyar nemesítésű és hazai előállítású fajták tartoznak bele, hanem több esetben idesorolhatók más Magyarországon előállított termékek is.