Különös szituáció jött ki egy tavaly év végi adótörvénymódosításból: az önkormányzatok 2012-től ingatlanadót vethetnek ki az államra. A veszprémi önkormányzat már ki is rótt egy 60 millió forintos építményadót a városban működő Csolnoky Ferenc Kórházra, amelyről januárban értesült a kórház a Veszprém Megyei Önkormányzattól.

Tavaly novemberben ugyanis a parlament a helyi adókról szóló törvényből kivette a szociális, az egészségügyi, a gyermekvédelmi és a nevelési-oktatási intézmények építményadó-mentességét. Amivel egyébként nemcsak kiemelt közfunkciót ellátó állami intézmények, hanem a vállalkozásban működő családi napközik, orvosi rendelők és gyógyszertárak is bekerültek az adózók körébe. Az építményadó fizetése alól a Magyar Állam ugyan mentesül, de mégis van olyan eset, amikor az állami tulajdonban lévő kórháznak fizetnie kell az adót: itt jön a képbe ugyanis a vagyonkezelői jog.

A nonprofit kft.-k rosszul járnak

Hiába vette át az állam a megyei kórházakat, több intézményt továbbra is egy nonprofit közhasznú cég működtet – Veszprémben például a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Ennek a cégnek hiába az állam a tulajdonosa, mivel az övé a vagyonkezelői jog és a vagyonkezelői jog minden esetben felülírja a tulajdoni jogot, ezért a helyi önkormányzat teljesen törvényesen kivetheti rá az építményadót –mondták a hvg.hu-nak nyilatkozó adószakértők.

Beteg az ágyon. Homályos jövő

Marton Szilvia

A nonprofit cég tehát nem élvez mentességet és az önkormányzat is csak magánszemélyt tud méltányossági alapon törölni az adófizetésre kötelezettek listájáról. Arra viszont van lehetőség, hogy a nonprofit cég a vagyonkezelői jogokat is átadja az államnak, így – adminisztrációs késedelemre hivatkozva – az is megúszhatja a helyi adó befizetését, akire már kivetették. Igaz, ezzel azt az előnyt is elveszíthetik, ami miatt ezeket a funkciókat nonprofit gazdasági társaságokba vitték: a gyorsabb döntéshozatalt és számos pályázati lehetőséghez való hozzáférést.

Az országban nem sok olyan kórház van, amelyet egy nonprofit cég vagy holding üzemeltet, ezek közül nem mindegyikbe vitték be apportként a vagyonkezelői jogot. Ilyen a már említett veszprémi és ilyen az egri Markhot Ferenc Kórházat működtető cég is. Az egri városháza adóosztályán a hvg.hu megkeresésére elmondták: a kórház még nem tett eleget bevallási kötelezettségének, ezért még nem tudják, hogy mekkora építményadót kell beszedniük. Az önkormányzat azonban már a tavalyi év során úgy döntött, hogy az eddig mentességet élvező intézményeknek alacsonyabb négyzetméterenkénti tarifával fognak számolni. Az egri kórház esetében ez 250 forint/év/négyzetméter.

Ez csak két példa, de könnyen elképzelhető, hogy az egri és veszprémi kórház mellett más, állami kézben lévő intézményeknek is fizetniük kell építményadót.

Állami adósságkezelés

A fenti, helyi adó alóli mentességet megszüntető törvénnyel egyszerre lépett hatályba az a döntés, amelynek alapján az állam január elsejével átvette a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat.

A megyei konszolidáció keretében az állam 757 intézményt vett át január elsejével a megyei önkormányzatoktól és a fővárositól. Utóbbitól kizárólag egészségügyi intézményeket - tájékoztatta hvg.hu-t a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Az átvett intézmények között a tárca levele szerint az egészségügyi intézményeken kívül (66 db) vannak közoktatási intézmények (240 db), szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények (147 db), közművelődési intézmények (84 db) és egyéb feladatot ellátó intézmények (220 db). 2013. január 1-jétől további, a települési önkormányzatok által működtetett köznevelési intézmények is az államhoz kerülnek, kivéve az óvodákat és a bölcsődéket. Ezeknek egy részét szintén érintheti az adóváltozás, amennyiben a vagyonkezelői jog holdingba vagy nonprofit társaságba van kiszervezve.

Az állam alapvetően a megyei szintén felhalmozódott adósságok miatt döntött a megyei fenntartású intézmények átvételéről, amellyel tavaly körülbelül 180 milliárd forintnyi adósságot is átvett. A KIM tájékoztatása szerint 2012-ben év közben az állam nem vesz át a helyi önkormányzatoktól intézményeket. A Világgazdaság értesülései szerint viszont május 1-jével még 16 városi kórházat államosítanak. Ezekben hamarosan teljes egészében vagy részben megszűnik az aktív betegellátás, emiatt több mint kétszázezer embernek kell majd messzebbre utaznia egyes nagyobb műtétekhez – írta a napilap.

Marton Szilvia

A kistelepülések húzhatják a rövidebbet

Kovács Róbert, az önkormányzati rendszer vizsgálatával is foglalkozó Helyi Obszervatórium ügyvezetője nem találja ésszerűnek, hogy önkormányzatok, amelyek beletartoznak az államháztartásba, adót szednek a központi költségvetéstől, amely egyébként finanszírozza őket. Az állam eddig inkább támogatásokkal finanszírozta a településeket, és kiemelt közfunkciót ellátó indézményeknek nem kellett adót fizetniük.

Nehéz megjósolni, hogy más önkormányzatok élnek-e majd az új lehetőséggel, hiszen, ha nincs építményadó, nem kötelező kivetni, ha pedig van, az önkormányzat saját hatáskörében adhat felmentést a megfizetése alól. Emellett az is a településeken áll, mekkora az építményadó mértéke.

A törvény azt írja elő, hogy az adó alapja vagy az építmény hasznos alapterülete négyzetméterben, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke. Az adó éves plafonja vagy 1100 forint/négyzetméter, vagy a korrigált forgalmi érték 3,6 százaléka. Az önkormányzatok maguk döntik el, hogy melyiket választják.

Az eddigi építményadóztatásban Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Szövetségének főtitkára szerint egyelőre nem lesz sok változás, mert az önkormányzatok még nem látják milyen lesz a finanszírozási rendszer az önkormányzati szektor tervezett átalakítása után.