Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Katainen március 23-25-re informális találkozóra hívta Lappföldre az európai vezetőket és pénzügyminisztereket, a pénzügyi válság kérdéseinek megvitatására. A svéd és a finn sajtó szerint a finn politikus szívesen látná magát Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök és pénzügyminiszter helyén az eurócsoport elnöki székében - olvasható a honlapon.
Jyrki Katainen
AP / Remy de la Mauviniere
Juncker eddig két mandátumot töltött az eurót bevezetett országok pénzügyminiszteri tanácskozása élén. Bár a poszt veszít jelentőségéből, hiszen a jövőben az eurócsoport kormányfőinek értekezletét Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke vezeti, de a jelenlegi válságkezelés "napi" ügyeit továbbra is a miniszterek viszik.
Az EU-vezetőknek az eurócsoport elnöki tisztsége mellett több más posztról is dönteniük kell, így a frankfurti Európai Központi Bank új igazgatósági tagjáról, a luxembourgi Európai Stabilitási Mechanizmus vezetőjéről és a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnökéről.
A finn politikus esélyeit latolgatók némi támpontot kaptak hétfőn, amikor Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter arról beszélt, hogy milyen feltételeknek kellene megfelelnie Juncker utódjának. "Olyan országból kell jönnie, amely nem szorul jelenleg (mentő) programra, ellenben annyira stabil és kedvező helyzetű, hogy pozíciójához nagymérvű hitelesség kapcsolódik" - nyilatkozta, hozzáfűzve, hogy a szóban forgó politikusnak olyan eurócsoportbéli vezetőnek kell lennie, akinek pénzügyminiszteri tapasztalatai is vannak - vagyis mintha feltételrendszerét Katainenre szabták volna.
Egyetlen probléma lehet a finn kormányfővel: az Európai Bizottságban a monetáris politikáért felelős Olli Rehn szintén finn. Az északi országra úgy tekintenek, mint amely az euró stabilitását szinte még Németországnál is vehemensebben védi - ezért a déli tagállamok vonakodhatnak elfogadni Katainent. Persze lehet, hogy még mindig szívesebben látnak egy finnt, mint egy nagyobb, dominánsabb tagállam politikusát.
