Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közölte, hogy januárban 0,5 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest. A munkanaphatástól megtisztított index 2,7 százalékos csökkenést mutat. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index januárban 2,1 százalékos növekedést jelez. Mivel decemberben az ipari termelés 7,3 százalékos visszaesést mutatott az előző hónappal összehasonlítva, a januári kibocsátás 5,5 százalékkal elmaradt a tavaly novemberi szinttől is. Az elmúlt évben egyenlő, 6:6 arányban oszlott meg a kibocsátás havi növekedését és csökkenését mutató hónapok száma. Az ipari termelés évi 0,5 százalékos, illetve munkanaphatással kiigazított 2,7 százalékos csökkenésében a tavaly januári viszonylag magas bázis is szerepet játszhatott, amikor rendre 13,5 és 11,0 százalékos növekedést regisztrált a KSH. A múlt évben csak február hozott nagyobb növekedési mutatókat az ipari kibocsátás volumenét tekintve.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője elmondta, a várakozásokkal ellentétben csökkent az ipari termelés januárban az egy évvel korábbihoz képest. Mivel azonban az idén több munkanap volt, a munkanaphatással kiigazítva már 2,7 százalékkal csökkent a termelés.
A járműgyártás húzta le a termelést, ami a thaiföldi áradások során akadozó alkatrészellátással lehet összefüggésben. A januári adatot az is lehúzhatta, hogy az idei januári időjárás lényegesen enyhébb volt az előző évinél, így az energiatermelés alacsonyabb lehetett, ami azonban februárban a rendkívüli hideg időjárás miatt már megugorhatott.
Elmondta, mivel a német konjunktúramutatók élénkülésre utalnak, a következő hónapokban újra gyorsulhat az ipari termelés, a Mercedes kecskeméti üzemének termelésbe állása pedig március végétől újabb lendületet adhat az ipari kibocsátásnak.
AP / Sergei Grits
Suppan Gergely úgy vélte, az év második felében a külső konjunktúra enyhe javulása – valamit a tavaly év közepétől jelentkező gyenge bázisok – is hozzájárulhatnak a termelés növekedéséhez, miközben a belső kereslet hiánya továbbra is korlátozhatja a termelés dinamikusabb emelkedését. Hozzátette, egyes hazai konjunktúramutatók szintén enyhe élénkülésre utalnak, így az idén várakozásai szerint 5 százalékkal nőhet az ipari termelés a tavalyi 5,4 százalékos bővülést követően.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzőjét is meglepte a gyenge éves januári adat, hiszen ha nem is túl nagy, de pozitív számot vártak. Hozzátette: ha azt nézzük, hogy decemberben több mint 7 százalékkal esett vissza a termelés novemberhez képest, akkor ebből következően korrekciónak kellett volna bekövetkeznie januárban, azaz valamilyen szinten nőnie kellett volna az ipari termelésnek. Ám ez nem következett be, s így már meglehetősen negatív az első havi termelési adat. Mint ahogyan az is, hogy a kiigazított index majdnem 3 százalékos visszaesést mutat.
Árokszállási Zoltán elmondta, a havi index is kis csalódást okozott, de mivel nem látják a járműgyártás adatai mögött lévő részleteket, egyelőre nem vonnak le belőle hosszabb távú következetést. Kérdés az is, tette hozzá, hogy Mercedes beinduló termelése mennyire tudja majd növelni az ipar teljesítményét. Az ipari termelés későbbi alakulása miatt nem érdemes megkongatni a vészharangot, mivel felvetődik, hogy a közölt adatok volatilisek lehetnek.
Hozzátette, egyelőre nem változtatnak a 3,5 százalékos éves szintű ipari növekedési várakozáson, ám kíváncsian várják a külkereskedelmi mérleg alakulásáról e héten közlendő statisztikai adatokat. Ha a számok jelentős csökkenést mutatnak, akkor az a külső egyensúly és a forint szempontjából nem lesz jó hír. Ugyanakkor az aktívumot befolyásolja majd a belső fogyasztás alakulása is, ami várhatóan továbbra sem nő. Ez pedig jótékonyan hathat az import alakulásra, a visszafogott behozatalon keresztül pedig az külkereskedelmi egyenlegre.
