Egyelőre vegetál a magyar gyónynövénytermesztés

Mártonffy közölte: az ágazat helyzetéről nemrégiben hallgatott meg beszámolót az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának kertészeti albizottsága. A beszámolóból az tűnt ki, hogy az elmúlt években részben azért esett vissza - a hajdan hungaricumnak számító - gyógynövénytermesztés és -gyűjtés, mert sok konkurens jelent meg ilyen áruval az unió piacán. Emellett a gyógynövényágazat fejlesztésére sem pénz, sem kellő figyelem nem jutott belföldön. Az utóbbi időben azonban ebben az ágazatban is mutatkoznak biztató jelek - tette hozzá Czirbus Zoltán, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke. Például a napokban vették fel a védett eredetű uniós termékek listájára az Alföldi kamillavirágzatot. Ebből a gyógynövényféleségből évente mintegy 500-600 tonnát gyűjtenek be. Míg a 90-es években mintegy 35-40 ezer tonna gyógynövénydrogot állítottak elő hazánkban, addig a mostani mennyiség a szakemberek becslése szerint már jóval 30 ezer tonna alatt van. A gyógynövénygyűjtés és termesztés termelési értéke éves szinten mintegy 10 milliárd forintot tesz ki. A gyógynövényteák, gyógytermékek és más gyógynövény alapanyagú készítmények, például étrend-kiegészítők összforgalma éves szinten Magyarországon mintegy 50 milliárd forint körül mozog. A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán mintegy 50-100 vállalkozás működik. A gyógynövénygyűjtésben jelenleg mintegy 5-8 ezer ember vesz részt Magyarországon. Az ország egész területén gyűjtik például a vadgesztenyét, az Északi-középhegységben a csipkebogyót, ugyanitt valamint az Alföldön a cickafarkfüvet, Dél-Magyarországon az aranyvesszőfüvet, a csalánt pedig Hajdú-Bihar valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, míg a kamillát és a fehér ürmöt az Alföldön gyűjtik be. A gyógynövények közül pedig elsősorban a mákot, a koriandert, az édesköményt, az ánizst és a kamillát termesztik. A gyógynövények elsődleges feldolgozását végző és a késztermékeket előállító üzemekben mintegy 2 000 ember dolgozik Magyarországon. A szakemberek szerint az utóbbi időben az ágazat kivitele jelentősen, mintegy 20-25 százalékkal esett vissza, főként az éles piaci verseny miatt. Ezért a magyar gyógynövények piaci részesedése a hagyományos felvevőpiacokon - például Németország, Olaszország, Ausztria és Franciaország - csökkent. Így Magyarország gyógynövény-kivitele most mintegy 6-7 ezer tonna körül van. Az ágazat fejlesztéséhez a szakemberek szerint a jogszabályi háttér megalkotása mellett több milliárd - egyes becslések szerint akár 10 milliárd - forint is kellene. Ez sokak szerint leginkább uniós és állami pénzek bevonását jelentené. Főként a szárító és feldolgozó kapacitást kellene modernizálni, korszerűsíteni. A magyar gyógynövénykivitel ugyanis általában alapanyagexportot jelent, a fejlesztéssel pedig a feldolgozottsági fokot lehetne növelni, azaz nagyobb hozzáadott-értékű árut termelni. A szakértők szerint kitörési pont lehetne az ágazat számára még az úgynevezett organikus termesztés, a biogazdálkodás arányának növelése is.