A görög kormányfő derűlátó, az elemzők nem

Lukasz Papademosz a londoni gazdasági napilapnak adott interjúban kijelentette: csaknem mindegyik közvélemény-kutatás rendre azt mutatja ki, hogy a görög lakosság 70-80 százaléka "nagyon is támogatja" Görögország valutauniós tagságának fenntartását.

Papademosz szerint ez azt is jelenti, hogy az ezzel járó áldozatvállalás és a rövid távú kiigazítási költségek ellenére a görögök hajlandók megtenni mindazt, ami Görögország további euróövezeti tagságához szükséges.

A kormányfő derűlátó módon nyilatkozott hazája gazdasági kilátásairól is. Meggyőződése, hogy Görögország már megtette a gazdasági kilábalás felé vezető útnak több mint a felét, és a görög gazdaság "két évnél rövidebb időn belül" növekedésnek indul.

Papademosz - az eurójegybank (EKB) volt alelnöke, aki ügyvezetőként tölti el a miniszterelnöki tisztséget - kijelentette azt is a Financial Timesnak, hogy bármilyen kormány alakuljon is a tavasszal esedékes választások után, a reformok folytatódni fognak.

Pesszimizmus az elemzői oldalon

Nagy londoni befektetési és elemzőházak azonban nem látnak sok esélyt e reformok végrehajtására. A Commerzbank közgazdászai befektetőknek összeállított, Londonban minap ismertetett helyzetértékelésükben közölték: az elmúlt két év tapasztalatai alapján kétlik, hogy az adósságátrendezés által nyert időt Görögország ki tudja használni a talpra állást akadályozó fő politikai és gazdasági problémák megoldására. A cég elemzői szerint még az is "teljesen nyitott kérdés", hogy a hamarosan esedékes választások után meglesz-e a megígért reformokhoz szükséges politikai többség.

A Commerzbank szakelemzői mindezek alapján "meglehetősen valószínűtlennek" nevezték, hogy Görögország a 2020-as határidőig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a pénzügyi támogatás fejében követelt 120 százalék körüli szintre tudja csökkenteni GDP-arányos államadósság-rátáját.

A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő - amely az adósságátrendezés lebonyolítása után, a múlt héten visszaemelte Görögországot a korlátozott nem törlesztői kategóriából, és mélyen spekulatív, de mégsem csődhelyzeti új szuverén besorolást állapított meg a görög adósságra - ehhez fűzött londoni elemzésében megállapította, hogy az adósságcsere ellenére továbbra is komoly és érdemi a kockázata Görögország törlesztésképtelenné válásának, tekintettel a még mindig nagyon magas eladósodottságra és azokra a rendkívüli gazdasági kihívásokra, amelyekkel Görögország szembesül.

A hitelminősítő szerint elképzelhető egy olyan lefelé tartó közadósság-pálya, amelyet követve a GDP-arányos görög államadósság-ráta az EU és az IMF által célba vett 120 százalék környékére csökken 2020-ra, ám ez a cél nagyon erősen a költségvetési takarékossági intézkedések végrehajtásával és a gazdasági növekedéssel kapcsolatos előzetes feltételezésekre épül.

A Fitch szerint a görög közfinanszírozás fenntarthatósága, és végső soron Görögország euróövezeti tagsága múlik a szerkezeti és költségvetési reformok végrehajtásán és hatékonyságán. A Fitch Ratings jelenleg a három globális hitelminősítő közül az egyetlen, amelyik nem csődközeli besorolást tart érvényben Görögországra.

A Standard & Poor's március elején Londonban bejelentette, hogy a Görögországra érvényben tartott hosszú és rövid futamú szuverén adósbesorolásait az addigi "CC", illetve "C" szintről "SD"-re - selective default, vagyis szelektív nem törlesztő kategóriába - süllyesztette. Indoklásában az S&P kiemelte, hogy ha egy adósságkibocsátó egyoldalúan módosítja valamely adósságkötelezettség eredeti feltételrendszerét és kondícióit - ahogy a Standard & Poor's megítélése szerint Görögország tette a magánszektorbeli befektetők bevonásával végrehajtott adósságcserével -, azt a hitelminősítő saját kritériumai alapján tényszerűen nem törlesztésnek tekintheti.

A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Moody's Investors Service - ugyanilyen indoklással - az általa használt besorolási metodika lehetséges legrosszabb adóskockázati osztályzatára, "C"-re minősítette vissza minap a görög besorolást.