Kovács Árpád hangsúlyozta: az IMF-megállapodásnak nem a gazdaság teljesítménye, vagy a folyó finanszírozás szempontjából van jelentősége, az egy bizalmi kérdés is. Az IMF-háttér a finanszírozásban segít, a szabadpiaci finanszírozási feltételek enélkül sokkal keményebbek lennének - mondta.

Az európai és magyar válságkezelésről tartott előadásában a 2010-2011-es, az általa "hiperaktívnak, aktivistának" mondott magyar gazdaságpolitika kapcsán hangsúlyozta: Magyarország - talán a bankmentő csomagon kívül - "semmi olyat nem csinált, ami Európában nem fordult volna elő". Az európai uniós tagállamok válságkezelésében Kovács Árpád szerint több volt az azonosság, mint a különbség. Eltérések a gazdaságpolitikák esetében a beavatkozások mértékében, a beavatkozási területek számában, „aktivista”, egyedi megoldásokkal operáló, vagy inkább normativitásra ügyelő, óvatosabb jellegében voltak és vannak - elemezte. 

Kovács Árpád

hvg.hu archív

Magyarország ugyanakkor "szélső pontot" jelentett a "terápia" intenzitásában, az adagolás mértékében és adott esetben a kommunikáció vitelében - vélekedett Kovács Árpád. 2012-től óvatosabb, hatásmechanizmusokra jobban figyelő magatartásra, "finombeállításokra" van szükség, de ez nem jelenti az eddigi lépések megtagadását - mondta. 

Hozzátette, hogy a kormány eddig egy szolid takarékossági tervet jelentett be. Ennek következményeit már tapasztalni lehet, elindult a felsőoktatás és a vasúti közlekedés átalakítása, de Budapest közlekedése is "megsínyli" majd a spórolást. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ami rövid távon eredményes vágás, az hosszabb távon nem biztos, hogy az, mivel például ahová tömegközlekedéssel nem lehet eljutni, "oda munka sem megy." A bizalomhiány miatt jelenleg egyszerre kéri számon az unió Magyarországon a rövid és hosszabb távú gondolkodást, ami súlyos döntési kényszerekkel jár - mondta Kovács Árpád. 

Az adórendszer kapcsán úgy vélte: az egykulcsos adó több száz milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésben. Megoldást jelentene ezért, ha ideiglenesen bevezetnének a mostani mellé még egy, ennél magasabb adókulcsot, esetleg szolidaritási járulékot. Így hosszabb távon nem feltétlenül sérülne a kormány középosztályt támogató adófilozófiája - fűzte hozzá. Kovács Árpád szerint nagyvonalakban egyet lehet érteni a különböző "külső szervezetek", például az OECD Magyarországgal kapcsolatos véleményével, ugyanakkor az ajánlások megvalósítása az adott feltételek között korántsem egyszerű. 

AP / Alex Brandon

Az például problematikus, hogy az OECD jelentése azt javasolja, még az idén vonjon ki a kormány a költségvetésből százmilliárdokat, úgy, hogy közben ne nyúljon a fogyasztáshoz, az oktatáshoz, a roma felzárkóztatáshoz, viszont tegyen rendet az egészségügy és a tömegközlekedés területén, és  karcsúsítsa az önkormányzatokat, amivel persze a gazdaság érzékelhető növekedése hiányában egyenlőre csak újabb munkanélkülieket "gyártana". A tanulmány a javasolt átalakítások társadalmi következményeivel – nézőpontjából talán érthetően - kevéssé foglalkozik, nem tud tanácsot adni. Ez láthatóan a kormány dolga - emelte ki.

Kovács Árpád szólt arról is, hogy a Költségvetési Tanács hivatalosan - a törvényi előírásoknak megfelelően - nyáron mond először véleményt a magyar gazdaságról és a költségvetésről. Ismertette: a cél a KT munkájának szélesítése, így júniusban különböző elemző cégek, valamint nagy könyvvizsgáló cégek elemző részlegeinek meghívásával egy szélesebb fórumot is tartanak a gazdaság idei első félévéről és a jövő évi kilátásokról.