EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Magyarország több élelmiszer előállítására képes, mint amit elfogyaszt, ezért a mezőgazdaság stratégiai ágazatként kezelendő - mondta a kormányszóvivő. Hozzátette: a kormány olyan viszonyokat kíván teremteni ezen a területen, hogy minél többen válasszák a jó minőségű, helyben termelt, egészséges - GMO-mentes - magyar élelmiszert. Ezért helyre kívánja állítani minden tekintetben a magyar vidék becsületét és vonzerejét, gazdasági alapjait; ezeket a célokat szolgálja a Nemzeti Vidékstratégia.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt emelte ki, hogy az NVS elfogadásával Magyarországnak újra van vidékfejlesztési programja. A miniszter emlékeztetett: a kormány által most elfogadott Nemzeti Vidékstratégiával sikerült betölteni azt a hosszú évek óta ezen a területen tátongó űrt, amely miatt a vidék tervek, elképzelések nélkül sodródott. Ez a program hosszú társadalmi vita eredményeként született meg - tette hozzá.
Utalt arra: a stratégia célja, hogy a magyar vidék versenyképes legyen más országok vidéki tájaival. Azaz megélhetést és egészséges környezetet nyújtson, a vidék gerincét adó mezőgazdaság pedig a magyar gazdaság húzóágazata legyen. Emlékeztetett: miközben a program kidolgozása folyt, a stratégia célkitűzéseinek megvalósítása már több területen is megkezdődött. Ennek is köszönhető - hangoztatta Fazekas Sándor -, hogy az ország múlt évi gazdasági növekedésében is kulcsszerepet játszott.
A jövőről szólva kiemelte: kulcskérdés, hogy milyen az előállított élelmiszerek minősége, és a jövőben lesz-e elegendő belőlük. Ezért a stratégia leszögezi, hogy a most elfogadott program a családi gazdaságokat támogatja, ösztönözve, hogy az emberek vidéken találjanak megélhetést. Emellett a vidékfejlesztési tárca egy olyan, sokszínű, változatos európai mezőgazdasági modell mellett kötelezte el magát, amely megóvja a környezeti és természeti értékeket, valamint biztosítja a fenntartható gazdálkodást, az egészséges élelmiszerek előállításának lehetőségét, a munkahelyek megőrzését és újak létrehozását.
A most elfogadott program szolgálja azt is, hogy a magyar élelmiszerek minél magasabb feldolgozottságúak legyenek, növekedjen a versenyképesség mind bel-, mind külföldön. A helyi feldolgozás és értékesítés szintén hangsúlyos helyen szerepel a stratégiában.
A miniszter tájékoztatása szerint az NVS célul tűzi ki, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a jelenlegi 430 ezerről 700 ezerre emelkedjen 2020-ig. A fiatalgazdák arányát is szeretnék emelni az ágazatban ebben az évtizedben a mostani 21,6 százalékról 30 százalékra. Továbbá a helyi értékesítés piaci arányát a jelenlegi 7 százalékról 20 százalékra növelnék.
A miniszter kitért arra, hogy elkészült a sertéságazat fejlesztését célzó ágazati program. Jelezte: a szakemberek munkálkodnak egyebek között a baromfiágazat fejlesztését szolgáló terveken, valamint a zöldség- és gyümölcsszektor fejlesztési lehetőségeinek kidolgozásán is.
Az MTI kérdésére válaszolva közölte: az NVS végrehatására - amelynek keretét a Darányi Ignác Terv adja - 2013 végéig mintegy 300 milliárd forint áll rendelkezésre. Az azt követő időszakban pedig várhatóan évente mintegy 600-700 milliárd forintos forrással lehet az ágazatban számolni. Jelezte: a Nemzeti Vidékstratégiát személy szerint ő jegyzi mint előterjesztő miniszter, a program pedig azonos azzal, amit a korábbi parlamenti államtitkár, Ángyán József által vezetett szakmai stáb elkészített.
