A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel folytatott folyamatos egyeztetések mellett az Államadósság Kezelő Központtal és a velük együttműködő nemzetközi és hazai bankokkal együtt figyelemmel kísérik a piaci folyamatokat, hogy a megállapodás birtokában a lehető legkedvezőbb feltételek mellett tudjanak kilépni a piacra.

Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója a napokban még azt mondta a Reutersnek: Magyarország még azelőtt kibocsáthat devizakötvényt, hogy megállapodna az EU-val és az IMF-fel, ha kedvezően alakulnak a piaci feltételek.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője elképzelhetőnek nevezte, hogy az ÁKK vezérigazgatója csak tesztelte a piacot. Hangsúlyozta, hogy csak az IMF/EU-megállapodás tudja érdemben csökkenteni a finanszírozás felárát, így nincs értelme azt megelőzően a piacra lépni és drágábban devizakötvényt kibocsátani. Suppan Gergely számításai szerint a forintkötvények kamatfelárát legalább 100-150 bázisponttal, a devizakötvényekét pedig minimum 100 bázisponttal csökkentheti a megállapodás.

Nem kétséges, hogy azt megelőzően is sikeres lenne a kötvénykibocsátás, hiszen az utóbbi időben lényegesen nőtt a "befektetői étvágy" a feltörekvők papírjai iránt - mondta, de úgy vélte: ennek túl nagy ára lenne.

Példaként említette, hogy Románia és Magyarország CDS-felára között körülbelül 240 bázispontos különbség van, amit túlzottan soknak tart, még annak figyelembevételével is, hogy Románia adósbesorolása jelenleg kedvezőbb Magyarországénál. A CDS-felárat érdemben csak az IMF/EU-megállapodás tudná csökkenteni, márpedig egy 100 bázispontos mérséklődés jelentősen olcsóbbá teszi a finanszírozást - mondta.

Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója is kedvezőnek értékelte a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői álláspontját. Az ÁKK vezérigazgatójának véleménye, miszerint Magyarország még azelőtt kibocsáthat devizakötvényt, hogy megállapodna az IMF/EU-párossal, azt az üzenetez hordozta, hogy ez a megállapodás a távolban van és megszületése bizonytalan - mondta Forián Szabó Gergely. A befektetési igazgató szerint egyébként sem sürget az idő, az államháztartás finanszírozása biztosítottnak látszik.

A piaci logika szerint evidencia, hogy az IMF/EU-megállapodás birtokában kisebb hozammal és biztonságosabban lehet devizakötvényt kibocsátani - érvelt az elemző.

Az már más kérdés, hogy amennyiben megszületik az IMF/EU-megállapodás, akkor az összeget le kell-e hívni és érdemes-e felhasználni a lejáró adósság törlesztésére, vagy a piacról finanszírozza a lejáró adósságot az ÁKK. "Az én véleményem az, hogy az új IMF-hitelből olcsóbban lehet törleszteni" - érvelt Forián Szabó Gergely.

Az MTI korábban több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy az ÁKK már áprilisban kibocsáthat a piacon dollárban jegyzett devizakötvényt. Az akkor megkérdezett elemzők is úgy vélték, hogy egy ilyen korai akció kockázatos és drága lehet. Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvényüzletág-vezetője úgy látta: az IMF/EU-megállapodás előtti dollárkötvény-kibocsátást úgy lehet értelmezni, mint szándékot a megállapodás minden áron való elkerülésére, ami állandósíthatná a jelenlegi magas finanszírozási költségeket.

Egyes londoni elemzők ugyancsak a múlt héten nem tartottak kizártnak egy sikeres magyar devizakötvény-kibocsátást még az új IMF/EU-megállapodás előtt. Más citybeli vélemények szerint ugyanakkor a megállapodás előtti kibocsátás - még siker esetén is - esetleg azt a jelzést küldhetné a piacnak, hogy Magyarország az IMF/EU-program helyett "alternatív finanszírozási forrásokat" keres.