Tomás Rampula szerint ezek az emberek bruttó 20 ezer koronánál kevesebbet keresnek, ami alatta marad a 26 ezer koronát meghaladó átlagbérnek.

Az aktív keresők 80 százaléka azonban különböző formákban, de spórol idősebb korára. A legnépszerűbb a nyugdíj-kiegészítő takarékosság, amellyel a takarékoskodók körülbelül kétharmada (63 százalék) rendelkezik.

Az átlagos havi betét - körülbelül 650 korona - azonban a szakértők szerint igen kevés. Ezt a takarékossági formát az állam is támogatja: ha valaki több mint 500 koronát tesz félre havonta, az állam 120 koronát ad az összeghez.

Ugyancsak 63 százaléknak van lakástakarékossági számlája. Ezt az állam szintén támogatja. Miután azonban az utóbbi években csökken az állami támogatás mértéke, az új érdeklődők köre egyre szűkül.

A harmadik legnépszerűbb takarékoskodási formát az életbiztosítás jelenti. Ezzel a takarékoskodók 26 százaléka rendelkezik.

A felmérésből kiderült, hogy a csehek igen érzékenyen reagálnak a nemzetközi pénzügyi válságra. A 30 ezer koronán felüli havi átlagjövedelemmel rendelkező emberek 45 százaléka azt állította, hogy a válság következtében most nagyobb összegeket tesz félre idős korára, mint korábban.

A cseh kormány jelentős módosításokat tervez az egész nyugdíjrendszerben. A jóváhagyott tervek szerint 2013-tól kezdve egyebek között bevezetik a második, magánnyugdíj pillért, és nagyobb mértékben fogják támogatni a nyugdíjkiegészítő takarékosságot is.