Az EKB honlapján a szerdán megjelentetett jogi szakvéleményben egyebek között azt írja, hogy az új árfolyamgát-konstrukció a piaci árfolyam alatti törlesztés lehetősége révén "gyengíti az ügyfelek kockázati tudatosságát a rögzítés időtartama alatt", ami "potenciális kockázatot jelenthet a bankrendszer stabilitására a program lejártakor, amikor az ügyfelek törlesztőrészletei megemelkednek a külön számlán felhalmozódott tartozás törlesztése céljából".

Az EKB április 5-i keltezésű véleményében rögzíti, az árfolyamgátrendszer "a magyar kormánynak a nehéz helyzetbe került devizahitelesek számára könnyítést, és ezáltal a magyar gazdaságra nehezedő terhek mérséklését célzó" erőfeszítése. Az EKB egyúttal kifejti azt a korábban is ismertetett nézetét, hogy a szabályozás hátrányos következményekkel járhat a gazdaság hosszú távú növekedési kilátásaira.

Az EKB kifogásolja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium nem megfelelően választott időpontot a tervezett szabályozásról az EKB-val kötelezően folytatandó konzultációhoz. Véleményében ismerteti: a tárca "2012. március 12-én - egy 2012. február 28-i keltezésű levélben – nyújtotta be" az EKB-hoz a vonatkozó törvényjavaslatot, "anélkül, hogy sürgős eljárást kért volna vagy kifejezett határidőt határozott volna meg az EKB véleményének benyújtására". A parlament március 19-én szavazta meg a javaslatot, de nem az eredeti - az EKB-hoz 5 nappal korábban benyújtott - változatot, hanem egy módosított verziót, és a minisztérium nem konzultált a módosításokról az EKB-val.

Az EKB megjegyzi, hogy "a törvényjavaslat minden érdemi módosítását meg kell küldeni az EKB számára annak érdekében, hogy az a legfrissebb szöveg alapján fogadhassa el véleményét". Hozzáteszi: ennek fényében "a törvényjavaslat elfogadását fel kellett volna függeszteni". Az EKB elvárja, hogy a tárca "a jövőben tegyen eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségének".