Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Boros Gábor, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának igazgatója elmondta, a kár mértékéről pontosabb képet a földművelésügyi igazgatóságra beérkező kárbejelentések értékelését követően kapnak. Kifejtette, a húsvétkor érkező front ugyan hozott néhány milliméter csapadékot, de az utána jövő több fokkal hidegebb levegő, illetve a hétfő és kedd hajnali fagyok komoly károkat okozhattak a megye gyümölcsöseiben.
Elfagyott cseresznyefavirág egy orosházi gyümölcsösben
MTI / Rosta Tibor
A hajnali fagyok elsősorban a Balaton-felvidék vízparttól távolabb eső területein okoztak károkat, például Tapolca környékén, mivel a megyében itt találhatók a jelentősebb gyümölcsültetvények. Elsősorban az őszibarack, a cseresznye, meggy, szilva esetében lehet számolni fagykárral - állapította meg az igazgató.
Megjegyezte, a tapasztalatok alapján az időben - a várható fagy előtt 24-48 órával - elvégzett biostimulátorok kipermetezésével, illetve füstöléssel, mint a legősibb aktív fagy elleni védekezéssel, jelentősen csökkenthető volt a kár. Elmondta azt is, hogy a megye északi területeit, Pápa és Somló környékét elkerülték a hajnali jelentősebb fagyok.
Boros Gábor elmondta: a minisztériumi rendelet szerint a mezőgazdasági káreseményt a bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni. A mezőgazdasági káresemény bekövetkeztének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növényi kultúránál a mezőgazdasági káresemény először tapasztalható - magyarázta az igazgató.
Hozzáfűzte: az előrejelzések szerint csütörtökön, illetve a hétvégén fagy már nem várható. Csapadékosabbra fordulhat az időjárás, ami kedvez bizonyos gombás megbetegedések terjedésének. Így például a moníliának, az őszibarack és a nektarin legnagyobb ellenségének, a tafrinának, a levélfodrosodásnak.
