Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
| Itthon újra fütyülnek Brüsszelre |
A Magyarországon tervezett pénzügyi tranzakciós adó teljesen más karakterű, mint amit az Európai Bizottság is tervez. Ha nem bizonyul is közösségi jogot sértőnek, akkor is szembemegy az unió adójogi harmonizációs törekvéseivel, melyekre az Orbán-kormány már a társasági adó vonatkozásában is fütyült. Gyakorlati problémák is felmerülhetnek: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha egy kormány túl sokat akart markolni ebből az adóból (aminek az érdekében fél százaléknál magasabb adókulcsot vagy a kötvény- és részvényügyleteknél tágabb körben kijelölt adóalapot határozott meg), akkor a tervezettnél a végén mindenütt kevesebbet fogtak. Tovább |
Az Európai Unió pénzügyminiszterei márciusban ismét találkoztak, hogy megvitassák egy közös uniós pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének tervét - ismerteti közleményében az ügyvédi iroda.
A pénzügyi műveleteket terhelő adó bevezetéséről már jó ideje folynak a tárgyalások az EU-ban. Az elképzelés nem előzmények nélküli, világszerte közel negyven ország alkalmaz már hasonló adót. Az elmúlt évben ezen államok költségvetésébe közel 29 milliárd euró folyt be a különböző pénzügyi szervezeteken keresztül.
"Az unió szintjén az Európai Bizottság terjesztette elő az első javaslatot a tranzakciós adó bevezetésére. A Bizottság azzal érvelt, hogy jelenleg a bankok a többi társadalmi szereplőhöz képest viszonylag alacsony adóterhet viselnek, és az új adó révén a pénzügyi szektor igazságosabban járulna hozzá a közterhekhez.
Az egységes uniós adó továbbá a belső piaci egyenlőtlenségeket is kiküszöbölhetné, hiszen az egyes tagállamok jelenleg nagyon különböző módon adóztatják a pénzügyi szolgáltatásokat, és ez kifejezetten versenytorzító hatású" - idézi a közlemény Békés Balázst, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnerét.
A Bizottság mellett több tagállam is támogatja az elképzelést, többek között Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország és Spanyolország. A tranzakciós adó hosszú távon akár kedvező is lehetne a tagországoknak, ha az abból befolyt adóbevételek felválthatnák a tagállamok saját befizetéseit.
Az EU-nak jelenleg nincsenek ugyanis önálló bevételei - ahogyan egységes uniós társasági adó, személyi jövedelemadó sincs -, hanem a tagállamok saját befizetéseik útján járulnak hozzá az uniós költségvetéshez.
Ha a pénzügyi tranzakciókat megadóztatnák, akkor a befolyt bevételek egyes tervek szerint részben vagy egészben felválthatnák a tagállami saját befizetéseket, és könnyítenék a tagállamok terheit. Vannak ugyanakkor olyan elképzelések is, amelyek szerint egy esetleges tranzakciós adóból származó bevételt olyan közösségi célok megvalósítására kellene fordítani, mint a klímaváltozás lassítása vagy a fejlesztés.
A javaslatnak nagyon sok az ellenzője is. A tranzakciós adó kapcsán Nagy-Britannia, Csehország, Hollandia és Svédország is súlyos kétségeket fogalmazott meg. Legutóbb a britek ellenkezése akasztotta meg a közös tranzakciós adó bevezetését célzó folyamatot. A pénzügyi tranzakciókat egyébként 1989 óta adóztató britek azért ellenzik a javaslat elfogadását, mert félnek, az új adó bevezetése jelentősen visszavetné a brit gazdaságot: jelenleg az európai üzleti tranzakciók 80 százaléka Londonon keresztül zajlik.
EU-s pénzügyminiszterek tárgyalása
AP / Virginia Mayo
A napokban tartott uniós pénzügyminiszteri találkozón több aggályos kérdést is megvitattak, azonban áttörő előrelépés továbbra sem történt. A találkozó folytatásaként a Tanács várhatóan 2012. június 21-én tart egy újabb politikai vitát a témáról.
Az Európai Unió szintjén adóügyekben kifejezetten nehézkes a döntéshozatal, mivel a tagállamoknak valamennyi döntést egyhangúlag jóvá kell hagynia. Egyes szakértők szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy német és francia nyomásra azok a tagállamok, amelyek támogatják az elképzelést, egy úgynevezett "fokozott együttműködés" keretében szűkebb körben bevezetik a tranzakciós adót, akár már ez év végéig.
A "fokozott együttműködés"-re a Lisszaboni Szerződés ad lehetőséget, de ennek keretében csak a részt vevő tagállamokra hárulna bármilyen kötelezettség. A kívül maradó tagállamok bármikor dönthetnének úgy, hogy utólag csatlakoznak a kötelezettségvállaláshoz.
"A szűk körű 'fokozott együttműködés' esetleges megvalósulásán túl egyelőre rendkívül kérdéses, hogy bevezetésre kerül-e az uniós tranzakciós adó. A Bizottság javaslatát a tagállamoknak egyhangú szavazással kell elfogadniuk, ez pedig azt jelenti, hogy a 27 tagállam bármelyikének vétója megakadályozhatja a végleges elfogadást. Az egységes uniós adóteher elfogadásának időpontja ezért egyelőre még meglehetősen bizonytalan" - mondta Békés Balázs.
