Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
E hónap elejétől zárt helyen már sehol nem gyakorolhatják büntetlenül káros szenvedélyüket a dohányosok - idézi fel közleményében a Mabisz.
A felmérések szerint sokan éppen ezt az alkalmat próbálják meg megragadni arra, hogy leszokjanak a dohányzásról. Ha sikerrel járnak, az nem csupán egészségügyi állapotukat tekintve hoz pozitív eredményt és a dohányzással járó fokozódó kényelmetlenségektől szabadulnak meg, hanem több biztosítónál is alacsonyabb díjjal köthetnek életbiztosítást.
Ahogy egyre inkább bizonyított, hogy a dohányzás milyen sokféle betegség kialakulásában játszik szerepet, a biztosítók egyre gyakrabban alkalmazzák díjeltérítő tényezőként ezt a kockázatot. Egy nem dohányzó ügyfél – e káros szenvedéllyel élő kortársához képest – egyes biztosítóknál akár fele akkora biztosítási díjat fizethet egy kockázati életbiztosításért.
Szélsőséges, de nagyon is létező esetnek számít, ha a szerződő életében több komoly kockázati tényező is fennáll (például a dohányzás mellett túlsúly, kisebb szívproblémák, érrendszeri betegségek stb.). Ilyen esetekben a dohányzás egyenesen kizáró tényező lehet, így a biztosító akár el is utasíthatja az életbiztosítás megkötését.
A dohányzási szabályok szigorításától az egészségügyi szakemberek az aktív dohányzók számának csökkenését várják. Ami az intézkedések biztosítási piacra gyakorolt hatását illeti, közvetlen, rövid távú hatása a biztosításra, így a kockázati életbiztosítások díjbevételi szintjére vélhetően nem lesz.
Hosszabb távon azonban már megmutatkozhatnak közvetett hatások, összefüggésben az ügyfelek egészségügyi tudatosságával, öngondoskodási hajlandóságával. Az életbiztosítási szerződésekre 2011-ben közel 440 milliárd forint folyt be, a szerződések túlnyomó része kockázati és befektetési részt egyaránt tartalmazó, „vegyes” vagy „unit-linked” típusú biztosítási módozat.
A piac kevesebb mint 4 százalékát – alig 17 milliárd forintot – tett ki a „csak” kockázati életbiztosítások díjbevétele. Más európai uniós országok példája alapján azonban okkal remélhető, hogy jelentős növekedés várható e téren a magyarországi piacon.
