"Meg vagyok győződve arról, hogy Görögországnak semmi esélye sincs helyreállítania versenyképességét mindaddig, amíg az euróövezeten belül van" - fogalmazott. "Az euróövezeten belül Görögországnak tartós munkanélküliséggel kell szembenéznie. Mihelyt kilép, azonnal megindulna a növekedés" - mondta, az alacsony árak versenyképességet növelő hatására utalva.

Hans-Werner Sinn a többi eladósodott országot a kiadáscsökkentések és az adóemelések kockázataira figyelmeztette. "Lehetetlen a béreket és az árakat a szükséges szintre csökkenteni egyes dél-európai országokban, bármit is mondjanak a politikusok" - mondta. "A politika nem képes felülbírálni a gazdasági törvényeket."

Sinn szerint a Görögországnak segélycsomagokban nyújtott pénzösszegeket értelmesebb dolog lett volna az ország euróövezetből való kivezetésének egyengetésére fordítania.

Az Európai Központi Bank likviditásnövelő intézkedéseivel csak tovább bonyolította a helyzetet, mivel "korlátlan hitelben" részesítette a törlesztési gondokkal küzdő országokat. Az EKB már több mint ezer milliárd eurót nyújtott alacsony kamatozású hitelek keretében az európai kereskedelmi bankoknak. Ennek egy részét a bankok szuverén kötvényvásárlásokra használták fel, támogatva ezzel az euróövezeti országokat törlesztési terheik csökkentésében.

Sinn szerint ez a megoldás megkerüli a parlamenteket, és végső soron olyan euróövezeti kötvények kibocsátásához vezet, amelyek egybemossák a törlesztési kockázatokat, és lehetővé teszik kormányoknak, hogy a piaci ár alatt vegyenek fel hitelt, ahelyett, hogy gazdaságaik megreformálásával foglalkoznának. "A hitelkamatok egységesítése az elhibázott tőkebefektetések egy újabb köréhez fog vezetni" - hangsúlyozta Sinn.

Az Ifo igazgatója rámutatott, hogy Írország azért tudta sikerrel csökkenteni árait és lefaragni adósságát, mert az ingatlanpiaci buborék még az előtt pukkadt ki, hogy az EKB színre léphetett volna olcsó hiteleivel. "Írország kénytelen volt segíteni magán" - mondta.