Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A Széll Kálmán Terv 2.0 költségvetési kiigazítása visszafogja a belső keresletet és a beruházásokat - mondta Simor András. Hozzátette: a tervezett adóintézkedések emelik az inflációt, de a keresletszűkítés miatt a másodlagos hatás mérsékelt lesz, a munkanélküliség pedig magas szinten marad.
A jegybankelnök a tervezett új adókról azt mondta, a tranzakciós adó torzító hatású ugyan, de ezt az alacsony kulcs és a minél szélesebb adóalap csökkentheti. Az MNB megfontolandónak tartja, hogy a készpénztranzakciókra nagyobb kulcsot vezessenek be - emelte ki.
A jegybankelnök szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ilyen adó bevezetése ronthatja az ország tőkevonzó képességét, a pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyságát és együtt járhat a növekedési potenciál erodálódásával. Arról is szólt, hogy ez az új adó várhatóan készpénzhasználatra ösztönözné a lakosságot és a feketegazdaságot erősítheti.
A Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő egy ezrelékes mérték Simor András szerint nem magas, csökkenti a lehetséges hátrányokat. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy minden fizetési formára vonatkozzon az új adó. Ebből a szempontból kedvezőnek nevezte, hogy az adó bevezetésével együtt a készpénzforgalmat is korlátozná a kormány.
A jegybankelnök szerint a monetáris tanács három javaslatról tárgyalt, a 7 százalékos jegybanki alapkamat tartására vonatkozó mellett szerepelt 25 bázispontos csökkentésre és 25 bázispontos emelésre vonatkozó indítvány is. Simor András közölte: a többség a kamat tartására voksolt. Közölte azt is, a most induló devizaeladási programnak érdemi hatása nem lesz a jegybank devizatartalékaira.
