Az uniós hagyományoknak megfelelően az EU-büdzsé tervezetét a brüsszeli végrehajtó testület készíti el tavasszal, majd ősszel a tagországok kormányainak képviselőből álló Tanács és az Európai Parlament hagyja jóvá. A javaslat szerint 2013-ban 138 milliárd euróval gazdálkodhatna az Európai Unió.

Lewandowski hangoztatta, hogy az első látásra meglepően magasnak tűnő, jelentős mértékű növelés az EU korábban vállalt kiadási kötelezettségeinek fedezésére szolgál. Jövőre befejeződik egy hétéves költségvetési időszak (2007-2013) az unióban, és emiatt felhalmozódnak a kifizetési esedékességhez érkező pénzügyi kötelezettségvállalások.

A korábban lekötött kötelezettségvállalásokból eredő többletet nem számítva a tervezet csak az inflációnak nagyjából megfelelő, 2 százalékos kiadásemelkedést tartalmaz - jelezte a költségvetési biztos. A bizottsági elképzelésekről egészen biztosan kemény vita bontakozik majd ki a tagországok között, mert az unióban most folyik a következő hétéves (2014-2020) keretköltségvetés tárgyalása, és ennek a nemzetközi gazdasági válság miatti nehézségek, illetve az ezek miatt kikényszerített takarékossági törekvések és szigor határozzák meg az alaphangulatát.

Igyekezett megvédeni a jövő évre vonatkozó javaslatot szerdai sajtótájékoztatóján José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Hangsúlyozta, az unióban szükség van a gazdasági növekedésre, és ki kell nyilvánítani a válság sújtotta országokkal szembeni szolidaritást is. "A befektetés és a kohézió büdzséje a jövő évi" - fogalmazott az elnök. 

A tagországok részéről a magas kiadások miatt várható tiltakozást megelőzve Barroso maga is kitért arra, hogy a növekedés fő oka a kohéziós támogatások kifizetéseinek felhalmozódása. Arra sürgette a tagállamokat, hogy ezt szem előtt tartva fogadják el a bizottsági javaslatot. 

Egyetértett a bizottságnak a tervezetben tükröztetni kívánt fő törekvéseivel - a növekedés és foglalkoztatás ösztönzésével, a jövőbe való befektetéssel - Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is. Barrosoval együtt szükségesnek tartotta az uniós bevételi források körének majdani szélesítését is.

A költségvetést ismertetve Lewandowski biztos is hangoztatta, hogy a tervezet készítésekor a tagországok vezetőinek korábbi közös állásfoglalásait is igyekeztek figyelembe venni. A bizottság egyetért azzal, hogy az uniós forrásokat jobban ki kell használni a válság leküzdésének érdekében - szögezte le. Pusztán megtakarításokkal ugyanakkor nem lehet elnyerni a növekedésbe vetett bizalmat - szögezte le, kiemelve, hogy az uniós javaslat válságellenes csomag kíván lenni.

A tervezet 62,5 milliárd eurót irányoz elő a munkahelyteremtést elősegítő növekedés céljaira. Kiemelt figyelmet fordít a kutatási keretprogramokra (9 milliárd euró), a versenyképességi és innovációs programra (546,4 millió euró), a strukturális alapokra és a Kohéziós Alapra (49 milliárd euró) és az egész életen át tartó tanulásra (1,2 milliárd euró). A bizottság közleménye úgy fogalmazott, hogy a terv hatékonyan egészíti ki a tagországok nemzeti erőfeszítéseit "azáltal, hogy a beruházásokat az Európa 2020 növekedési stratégiában meghatározott, prioritást élvező területekre összpontosítja, és ezzel párhuzamosan szem előtt tartja a nehéz gazdasági hátteret és a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomást is". 

Közleményt adott ki a témáról Herczog Edit (MSZP) európai parlamenti képviselő. Ő úgy ítéli meg, hogy "válságos időkben Európának is takarékos, de hatékony költségvetésre van szüksége, ezeknek a feltételeknek megfelelhet a 2013-as büdzsé, ha a Tanács is jóváhagyja a tervezetet". Szerinte a bizottság helyesen javasolja, hogy a válság idején nem az innovációs, a kutatás-fejlesztési, vagy a kisvállalkozói programokon spórol, mert ezek jelentik a növekedés alapját a jövőben. Úgy vélte, "az uniós döntéshozók megértették, melyik út vezet az EU 2020 stratégiában megfogalmazott innovatív Európához". 

Herczog Edit felhívta a figyelmet annak a jelentőségére, hogy "önmagán viszont meghúzza a nadrágszíjat az unió, hiszen amellett, hogy befagyasztja az intézményrendszer adminisztratív költségeit, 1 százalékos (öt év alatt 5 százalékos) leépítést irányoz elő az intézmények dolgozóinak körében".