Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A jelentős többséggel jóváhagyott szövegben a testület hozzátette azonban: a tervek további finomítására van szükség ahhoz, hogy a tranzakciók lehető legszélesebb körére terjedjen ki, illetve garantálni lehessen, hogy az ügyletek nem esnek el miatta a teljes nyereségtől.
Az Európai Bizottság és az EP hosszabb ideje sürgeti a Tobin-adóként is emlegetett tranzakciós illeték bevezetését, ám erre kevés a reális esély, mert több uniós tagállam nem kíván beleegyezni, amíg az EU-n kívüli nagyhatalmak nem tesznek hasonló kezdeményezést. Márpedig az unóban adóügyekben csak egyhangúan, azaz valamennyi tagország kifejezett beleegyezésével lehet dönteni.
A mostani jelentés ezért azt is sürgeti, hogy keressenek olyan megoldást, amely lehetővé teszi a tranzakciós adó bevezetését akkor is, ha azt egyes tagállamok nem támogatják. Számítások szerint az unióban ez a fajta illeték évente 57 milliárd eurós bevételt jelenthetne.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy mind a 27 uniós tagállamban tegyék lehetővé a pénzügyi intézetek közti tranzakciók megadóztatását, ha az intézetek közül legalább egyik az EU-ban van. A részvények és kötvények esetén 0,1 százalék lenne az adókulcs, származékos pénzügyi termékek esetén 0,01 százalék. Az adóbevétel fele az uniós büdzsébe kerülne, és ezzel az EU immár nemzetek fölötti szervezetként is saját bevételi forrással rendelkezne.
