Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A német üzleti lap a konzorcium egyik tagja, az RWE német energetikai társaság szóvivőjére hivatkozva írta, hogy az eredetileg 3900 kilométer hosszúságúra tervezett földgázvezeték költségeit drasztikusan, "az első durva becslések szerint 60 százalékkal" csökkentik majd a tagok következő hétre összehívott értekezletén.
Az Európai Bizottságnak a földgázellátásra vonatkozó stratégiája így csak félig valósulhat meg, hiszen a Nabucco megkurtítása ellenére is csökkenhet a függőség az orosz földgáztól, de Brüsszel nem szerzi meg a szállítási útvonalak feletti stratégiai befolyást, mert az azerbajdzsáni, türkmenisztáni és észak-iraki lelőhelyekről más vezetékek, például a török Tanap szállíthatja majd a földgázt az unió keleti határáig - írta a lap.
Ugyanakkor az új variáció, az 1300 kilométeres Nabucco West megvalósítása is bizonytalan, mert a Kaszpi-térségben kitermelt gáz szállítására két további projekt is pályázik. Jelentkezik a South East Europe Pipeline földgázvezeték projekt, amelyet a brit BP kezdeményezett, és az Adria-gázvezeték (Trans Adriatic Pipeline - TAP) is - mondta a BP egyik szóvivője.
AP
A térség legnagyobb lelőhelye, az azerbajdzsáni Shah Deniz II mező kiaknázását végző konzorcium 2013 közepéig dönt majd, hogy melyiket választja - tette hozzá.
A BP a norvég Statoil és az azerbajdzsáni Socar energetikai társasággal együtt végzi a kitermelést a Shah Deniz mezőkön, amelyek együttesen világszerte a második legnagyobb földgázkészlettel rendelkeznek.
Azerbajdzsán 2017-re időzíti a gázszállítások megindítását. Az egyre szaporodó vezetéktervek növelik az esélyét annak, hogy az ország nemcsak a Brüsszel által pártolt Nabuccótól, hanem a rivális orosz Déli Áramlattól függetlenül is eljuttathatja a földgázt nyugatra - írta a német üzleti lap, hozzátéve, hogy az egyik új gázvezeték-építési projekt berkeiből származó értesülések szerint "a Déli Áramlat ügye sem áll jól", az azeri állam viszont beszállt a Tanap projektbe.
