Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Heltai László úgy fogalmazott, a növelésre csak azért van szükség, mert a kormány nem hajlandó belátni, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó megbukott és fenntarthatatlan. Szavai szerint ezért a Széll Kálmán Terv 2.0–val a kabinet "újabb és újabb sarcokat vet ki", például a telefonadót, a sárgacsekk-adót, illetve drágítja a közműadót.
Hangsúlyozta, hogy az utóbbi adóforma növelése - amitől a kormány 55 milliárd forint bevételt vár - közvetve vagy közvetlenül, de éves szinten több tízezer forintjába kerül majd az állampolgároknak. A szóvivő úgy számolt, hogy a szolgáltatók a terhet átterhelhetik a fogyasztókra, akiket akkor közvetlenül érint az emelés. A közműcégek bevállalhatják azt is, hogy csökken a profitjuk és veszteségessé válnak, ebben az esetben viszont a tulajdonos önkormányzatok szegényednek tovább, a központi költségvetés terhére – mutatott rá.
Heltai László szerint az új kisadók bevezetése helyett egyszerűbbé kellene tenni az adórendszert, csökkenteni az adók számát, több kulcsossá kell tenni a személyi jövedelemadót, növelni a tőkeadók súlyát és támogatni a Tobin-adó európai szintű bevezetését.
