Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Londoni elemzőházak már részletes forgatókönyveket is kidolgoztak a drachma - vagy bármely más távozó ország régi-új valutája - bevezetésének lehetséges módjaira.
A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap forrásai szerint a De La Rue nevű, bankjegynyomtatásra szakosodott brit vállalat - amely 150 ország számára állít elő bankjegyeket, és egyebek mellett az angol fontot és az eurót is nyomtatja - már felkérte szakértői stábját az esetleges új görög bankjegyekben használatos biztonsági szálak lehetséges típusainak kiválasztására. A lap forrásai szerint az előkészületek még "korai szakaszban" járnak, és akár hat hónapig is eltarthat a hamisítástól védett új görög bankjegyek tervezése és előállítása.
AP
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics pénteken ismertetett pénzcsere-forgatókönyve szerint bármely jelenlegi eurótagállamban, amely távozik a valutaunióból, vagy titokban, előre kell kinyomtatni a meghonosítandó új fizetőeszközt, vagy a kilépés után. A ház példaként hozza fel Dél-Szudánt, amelynek valutáját az ország tavaly júliusi létrehozása előtti fél évben nyomtatták ki, titokban.
A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban "rendkívül valószínűtlen", hogy ugyanez megvalósítható lenne egy euróövezeti gazdaság esetében. A cég szerint így a valutaunióból távozó bármely országnak a kilépés bejelentése után kell majd hozzákezdenie az új fizetőeszköz előállításához, ez viszont azt is jelenti, hogy az adott gazdaságban egy ideig - korábbi tapasztalatokból megítélhetően legalább egy hónapig - nem lesz készpénzforgalom.
A Capital Economics közgazdászai szerint azonban ez nem járna feltétlenül komoly mértékű felfordulással, ugyanis a készpénz az elektronikus átutalások térhódításával folyamatosan veszít jelentőségéből. A cég idézi az eurójegybank (EKB) egy tavalyi felmérését, amely kimutatta, hogy az euróövezeti cégek teljes pénzforgalmuknak kevesebb mint az 5 százalékát bonyolítják le készpénzben.
A kisebb értékű vásárlások esetében változatlanul nagyon fontos a készpénz szerepe, ehhez azonban az új fizetőeszköz hozzáférhetővé válásáig átmenetileg lehetne használni az adott gazdaságban még forgó euróbankjegyeket - áll a Capital Economics elemzésében.
A cég szerint a valódi problémát az új fizetőeszköz minden bizonnyal bekövetkező, azonnali meredek értékvesztése jelentené. Emiatt az érintett országban az euróövezeti kilépéssel egy időben, azonnali hatállyal el kellene rendelni a bankok bezárását is, megakadályozandó a bankok megrohanását és a betétek tömeges kimenekítését.
A Capital Economics elemzői szerint az európeriféria jelenlegi országainak szüksége is van jelentős valutaleértékelődésre a versenyképesség helyreállítása érdekében. A ház közgazdászainak számításai szerint Írországnak ehhez 15 százalékos, Spanyolországnak és Olaszországnak 30 százalékos, Portugáliának és Görögországnak akár 40 százalékos valutaleértékelődésre is szüksége lehet.
A cég szerint azonban a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az euróövezetből távozó országoknak kezdetben ennél sokkal nagyobb mértékű leértékelődéssel kellene számolniuk. A Capital Economics londoni szakértői példaként felidézik, hogy amikor az argentin peso kötött árfolyamát 2002-ben leválasztották a dollárról, a dél-amerikai ország valutája 75 százalékot zuhant addigi dollárárfolyamához képest, és később 40 százalékkal a korábbi kötött árfolyam alatt állapodott meg.
