A közgyűlés első munkanapján, pénteken közzétett átfogó térségi előrejelzésében az EBRD közölte: a tavalyi 4,6 százalék után 2012-ben 3,1 százalékos átlagos gazdasági növekedésre számít a tevékenységi területét alkotó közép-kelet-európai, illetve az egykori szovjet térségbeli, valamint a finanszírozási programokba újonnan bekapcsolódó észak-afrikai és közel-keleti országokban.

Az EBRD közölte azt is, hogy közgazdászai jövőre sem várnak 3,7 százaléknál gyorsabb növekedést ugyanebben a térségben. A bank új előrejelzése szerint a szélesebb régión belül a közép-európai és a balti gazdaságokban átlagosan ennél is gyengébb, 1,6 százalékos növekedés várható az idén, 2013-ban pedig 2,3 százalékig élénkülhet a GDP-növekedés üteme.

Magyarországon az EBRD 2012 egészére 1,0 százalékos gazdasági visszaesést jósol. Ez valamelyes javulás az idei első, januárban közzétett EBRD-prognózishoz képest, abban ugyanis még 1,5 százalékos magyar GDP csökkenés szerepelt 2012-re.

A bank az idei év egészére a térségen belül ugyanakkor jóval mélyebb, 2,0 százalékos recessziót vár Szlovéniában, ráadásul jelentősen rontotta is szlovén előrejelzését: a pénzintézet az előző, januári átfogó prognózisban még 1,1 százalékos idei szlovéniai GDP-visszaesést valószínűsített. Az EBRD az idén Horvátországban is recessziót vár: új becslésében 0,6 százalékos visszaesést jósolt 2012 egészére a horvát gazdaságban.

A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 21 éve létrehozott pénzintézet szerint Magyarországon 2013-ban 0,7 százalékos GDP-növekedés várható. Prognózisában az EBRD kiemelte azt a véleményét, hogy az euróövezeti válság miatt a bank jelenlegi növekedési várakozásaira is további lefelé mutató kockázatok hatnak, mivel ha a valutauniós helyzet bármilyen mértékben romlana az EBRD alapeseti forgatókönyvéhez képest, annak "súlyosan negatív" növekedési következményei lehetnek a bank tevékenységi területét alkotó, átalakuló térség egészében.

Az EBRD új prognózisának alapeseti feltételezése az, hogy az euróövezeti GDP-érték az idén átlagosan 0,3 százalékkal csökken - vagyis a valutaunió 2012 egészét recesszióban tölti -, jövőre pedig 0,9 százalékkal növekszik. A bank ugyanakkor kidolgozott egy borúlátó forgatókönyvet is: ennek alapján az euróövezeti gazdaság az idén és jövőre is recesszióban lenne, a valutauniós hazai össztermék 2012-ben 2,5 százalékkal, 2013-ban 1,0 százalékkal esne vissza.

Az EBRD részvényes országai és szervezeti ugyanakkor fontos lépést tettek annak érdekében, hogy a demokratizálódó arab országok is bekapcsolódhassanak a bank pénzügyi támogatási programjaiba; a szombati munkanapon ennek finanszírozására egymilliárd eurós alap létrehozásáról döntöttek. Az alapot az EBRD tartalékából képzik. Az így elkülönített keret lehetővé teszi az EBRD tevékenységének megkezdését a demokratizálódás útján elindult arab államokban még az előtt, hogy az EBRD működési területének földrajzi kiterjesztése az alapokmány módosításával hivatalossá válik.

Az EBRD-t 1991-ben eredetileg Közép-Kelet-Európa, illetve az egykori szovjet térség piacgazdasági és politikai átalakulásának finanszírozására hozták létre, ám az egyes arab országokban lezajlott fordulatok után tavaly felmerült annak lehetősége, hogy a pénzintézet e térség támogatásából is részt vállaljon.

A bank távlati célja az, hogy évente összesen 2,5 milliárd euró értékű finanszírozást tudjon végrehajtani a déli és keleti mediterrán térségben, úgy, hogy ehhez ne a jelenlegi tevékenységi területének támogatásától kelljen elvonni tőkét.

Az eredeti működési régió - vagyis a közép-kelet-európai gazdaságok és az egykori szovjet köztársaságok - finanszírozására az EBRD tavaly rekordösszeget, 9,1 milliárd eurót fordított.

A kétnapos londoni közgyűlés legfeltűnőbb döntése mindazonáltal az volt, hogy a részvényesek nem hosszabbították meg a jelenlegi német EBRD-elnök, Thomas Mirow nyáron lejáró elnöki mandátumát, és Mirow helyére - az EBRD történetében most először - brit elnököt választottak Sir Suma Chakrabarti, a brit igazságügy-minisztérium államtitkára személyében.

Az EBRD-t eddigi két évtizedes fennállása során német és francia elnökök vezették. Az EBRD elnökének kiválasztása általában bonyolult, politikával jelentős részben átszőtt folyamat. Íratlan egyezség, hogy a részvények 60 százalékát birtokló EU jelöli az EBRD elnökét, az első alelnöki posztra pedig amerikai jelölt kerül.

Arról is állítólag hallgatólagos megállapodás volt eddig érvényben, hogy - cserébe azért, mert az EBRD székhelye annak idején Londonba került - Nagy-Britannia nem törekszik brit jelölt elnökké választására. Ezt ugyanakkor London rendre cáfolja, és az idén állított is jelöltet - aki a részvényesek péntek esti titkos szavazásán meg is kapta a szükséges többséget.

Thomas Mirow, az eddigi elnök újjáválasztási esélyeit a brit lépéstől függetlenül is jelentősen rontotta, hogy Berlin - állítólag azért, mert magas euróövezeti tisztségekre, például az euróövezeti tagországok pénzügyminiszteri tanácsa, az Eurogroup élére szán német jelöltet - ezúttal "kihátrált" mögüle, és Párizzsal együtt a francia jelöltet, Philippe de Fontaine Vive-t, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökét támogatta.