Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Az éves kibocsátási terv alapján június és augusztus között kevesebb forrásbevonással számol az Államadósság Kezelő Központ, mint amennyi a lejárat. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató helyettese a Gazdasági Rádiónak azt mondta: szerinte ennek az az oka, hogy korábban már megszerezték a szükséges összeget.
Borbély László András azt mondta, hogy a forint adósságnak összességében most 7 százalék körüli átlagos kamatszintje van, a devizaadósságnak pedig 5 százalék alatti. Az IMF-tárgyalások előtt nem tervez devizakötvény-kibocsátást az Államadósság Kezelő Központ.
Az Index ezzel kapcsolatban azt írja: úgy tűnik, hogy pont került annak a bizonytalan kérdésnek a végére, hogy az ország még a kulcsfontosságú pénzügyi megállapodás előtt kimenjen-e a nemzetközi tőkepiacokra forrásszerzés céljából.
Ennek sikerét egyébként a továbbra is igen bizonytalan nemzetközi befektetői környezet mellett az is megakadályozhatja, hogy a piaci szereplők rossz üzenetnek értékelhetik a megállapodás előtti forrásbevonási szándékot. Az ugyanis eleve kétségessé teszi a megállapodás szándék komolyságát, ráadásul a megállapodás utáni kibocsátás várhatóan érdemben alacsonyabb kamatok mellett tud majd megvalósulni, mint azt megelőzően - olvasható az Index cikkében.
Pápa Levente, az OTP devizastratégája korábban szintén megerősítette ezt a lapnak. "Ennek lenne egy olyan olvasata is, hogy valójában nem akarunk megegyezni az IMF-fel. Kis mennyiségben és drágán tudnánk piacra lépni. A magasabb kamatokat ellentételezni lehetne ugyan megszorításokkal, de annak a növekedés látná kárát. A kötvénykibocsátás mostani időzítése megkérdőjelezhető, ha azt tervezzük, hogy a közeljövőben megállapodunk a Valutaalappal" - mondta az Indexnek korábban.
