A német lap szerint az átmeneti kormány csaknem teljesen cselekvésképtelen, a februárban elfogadott hitelprogramhoz kapcsolódó előírásokat pedig egyáltalán nem tudja teljesíteni. Leállt például a privatizáció, ami önmagában is milliárd eurós nagyságrendű lyukat üt a költségvetésben.

Ráadásul számos állampolgár az euróövezetből való kieséstől tartva egyszerűen beszüntette az adófizetést, az ötödik éve recesszióban vergődő gazdaság vállalati szférájából pedig mind kevesebb pénz áramlik az államkasszába, az adóbevételek így meredeken csökkennek.

A Süddeutsche Zeitung szerint a reformok azért álltak le, mert nincs demokratikus felhatalmazással rendelkező vezetés Athénban, az pedig bizonytalan, hogy a június 17-re kitűzött választás után sikerül-e kormányt alakítani. Ezért az euróövezeti tagországok pénzügyminisztériumi államtitkárait tömörítő úgynevezett euró munkacsoportban az a megállapodás született, hogy a pénzügyi tárcák vészhelyzeti intézkedési tervet dolgoznak ki arra az esetre, ha Görögország az euróövezet elhagyására kényszerül.

E tervek részeként elképzelhető például a tőkemozgás megelőző jellegű korlátozása, arra az esetre, ha euróövezeti állampolgárok az övezet teljes összeomlásához vezető dominóhatástól tartva magukhoz kívánnák venni bankban elhelyezett megtakarításaikat.

A német bankszövetség (BdB) szerint az utóbbi időszakban nőtt a görög eurótávozás valószínűsége. A legjobb lenne, ha Görögország az euróövezetben maradna, "ugyanakkor foglalkozni kell azzal a lehetőséggel is, hogy az adott körülmények között ez nehezen lesz megvalósítható" - mondta Andreas Schmitz, a szövetség elnöke. Hasonlóképpen fogalmazott Vittorio Grilli, az olasz gazdasági tárca miniszterhelyettese is.

A csütörtök hajnalban véget ért uniós csúcstalálkozón az euróövezeti állam- és kormányfők hangsúlyozták; azt akarják, hogy Görögország maradjon tagja az euróövezetnek, másfelől elvárják, hogy Athén teljesítse ennek érdekében vállalt kötelezettségeit. Egyben jelezték, hogy uniós forrásokból további támogatást is biztosíthatnak Görögországnak.

Többen - elsősorban Francois Hollande francia elnök - utaltak arra, hogy a már futó hitelprogramhoz kapcsolódó reformok egyes részleteivel kapcsolatban akár a megállapodás újratárgyalása is szóba kerülhet, mások viszont elzárkóznak ettől, mert úgy vélik, hogy az ajánlat csak a reformokat elutasító, de a külső támogatásra igényt tartó radikális baloldali erők malmára hajtaná a vizet - írta a Süddeutsche Zeitung.