"Egyhangúlag úgy döntöttünk, hogy Székesfehérváron továbbra sem lesz bölcsődei gondozási díj és hozzájárulás. A városvezetés szándéka a bölcsődei ellátás bővítése, nem pedig a szolgáltatáshoz való hozzáférés megnehezítése. Célunk az, hogy a kisgyermekes szülők minél könnyebben munkába állhassanak, ha erre lehetőségük és szándékuk van" - indokolta a közgyűlés döntését a város polgármestere.

Cser-Palkovics András (Fidesz) elmondta: a bölcsődék ingyenessége addig tartható fenn, amíg a közteherviselés arányos és igazságos lesz. Kiemelte, ennek érdekében bevezették a telekadót, amely számításaik szerint mintegy négyszáz magánszemélyt és ugyanennyi vállalkozást érint.

A városvezetés évente 400-500 millió forint bevételre számít a telekadóból. Az adót azoknak kell fizetniük, akik kétezer négyzetméternél nagyobb, beépítetlen ingatlannal rendelkeznek. A mezőgazdasági művelés által érintett területek, a zártkertek, valamint a beépített ingatlanokhoz tartozó telekrészek nem lesznek adókötelesek. A közgyűlés 17 igen és 3 nem szavazattal fogadta el az előterjesztést.

Az MSZP két képviselője nem támogatta a telekadó bevezetését. Egyikük, Márton Roland szerint a döntés "következményei beláthatatlanok". Hangsúlyozta, a kis- és középvállalkozók Európa legnagyobb adóterheit kénytelenek elviselni, s a telekadó által érintett ingatlanok többsége ilyen fehérvári vállalkozások tulajdonában van.

"Befektetési céllal vásárolták a területeket, hogy ott társasházakat építsenek, de a válság miatt eddig nem tudták elkezdeni a fejlesztéseket. Ilyen helyzetben a fizetésképtelenség határán lévő cégeket adóztatni nem lehet" - mondta.

Cser-Palkovics András polgármester közlése szerint az ingatlanspekuláció lehetőségének szűkítésén túl a telekadó célja, hogy azok a földtulajdonosok is kivegyék részüket a helyi közteherviselésből, akik az eddigi adózási szabályozás mellett ezt nem tették meg. Hozzátette, a döntés révén visszaszorulhatnak a belvárosban üresen álló, sokszor elhanyagolt, gazdátlannak tűnő területek.

A közgyűlés módosította az építményadóról szóló rendeletét: júliustól az egyesületi és tömegsportcélokat szolgáló, kétezer négyzetméter hasznos alapterületet meghaladó nagyságú építmények esetében az adó négyzetméterenként ötven forintra csökken.