Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az NGM közleménye szerint a javulás legnagyobb részben a gazdaság teljesítményét mérő indikátoroknak köszönhető, de a kormányzati és a vállalati hatékonyság szempontjából is erősödött Magyarország versenyképessége.
A svájci székhelyű IMD csütörtökön tette közzé az idei Versenyképességi Évkönyvét, amely szerint Magyarország a 2011-es rangsorhoz képest két helyezéssel, a 45. helyre lépett előre az 59, többségében fejlett gazdaság versenyképességét vizsgáló felmérésben.
Az idei rangsorban Magyarország megelőzte Kolumbiát és Brazíliát, de a visegrádi országcsoporton belül is javult relatív pozíciója. A rangsorban a Magyarország előtt álló Csehország és Lengyelország teljesítménye romlott, illetve stagnált, míg a Magyarországtól kissé elmaradó Szlovákia helyezése javult ugyan, de csak egy hellyel.
Az IMD felmérése négy fő pillér mentén értékeli a vizsgált országok versenyképességét (gazdasági teljesítmény, kormányzati hatékonyság, vállalati hatékonyság, infrastruktúra), és ezek közül három területen javult Magyarország teljesítménye - írta az NGM.
A legnagyobb mértékű javulás a főleg a makrogazdasági indikátorok 2011-es alakulását mérő gazdasági teljesítmény alindexben következett be, ahol Magyarország a tavalyi 44. helyezéshez képest a 35. helyre lépett előre. A javulás az alindexen belül részben a külgazdasági teljesítmény javulásának – a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg javulásának, a növekvő működőtőke-beáramlásnak és – exportnak –, részben pedig az infláció tavalyi jelentős csökkenésének köszönhető.
A közlemény szerint kisebb mértékben, de a kormányzati hatékonyság alindex szerint is javult Magyarország teljesítménye: rangsorbeli helyezése a tavalyi 52. helyről az 51.-re változott. A javulás főleg az államháztartás helyzetének javulásával – a költségvetés tavalyi többletével – függ össze, de sokat javult például a munkaerő-piaci szabályozás versenyképessége is.
Hozzáteszik: szintén kismértékben javult Magyarország versenyképessége a vállalati hatékonyság szempontjából: a vállalati hatékonyság pillér rangsorában Magyarország helyezése a tavalyi 50. helyről a 49.-re változott. A pilléren belül leginkább a vállalatvezetési gyakorlatok versenyképessége – és kisebb mértékben a társadalmi értékek, attitűdök versenyképességének megítélése – javult.
Az infrastruktúra pillér szempontjából Magyarország rangsorbeli helyezése nem változott: a tavalyi és az idei rangsorban is a 35. helyen állt Magyarország. A pilléren belül ugyanakkor jelentős javulás következett be a technológiai infrastruktúra területén: számottevő előrelépés történt például a köz- és magánszféra technológiai célú együttműködése, a mérnökök elérhetősége és a technológiai szabályozási környezet tekintetében.
Az NGM szerint az IMD felmérés keretében a vállalatvezetők minden évben nyilatkoznak az egyes országokat versenyképesség szempontjából leginkább vonzóvá tévő tényezőkről is. Magyarország esetében a megkérdezett vállalatvezetők leginkább a képzett munkaerőt, a megbízható infrastruktúrát, a magas általános képzettségi szintet és a munkaügyi kapcsolatok hatékonyságát emelték ki pozitív tényezőként.
