Madrid hivatalosan nem óhajt külső segítséget kérni, mert mindenképp el akarja kerülni, hogy olyan feltételeket diktáljanak neki mint amilyeneket Görögország, Portugália és Írország kénytelen volt elfogadni. Berlin pedig a legmerevebben elutasítja ugyan, hogy a spanyol kormány kérésének megfelelően európai pénzügyi stabilitási alapokból közvetlenül pumpáljanak tőkét a bankokba, de kész valamilyen kompromisszumra. 

Egy névtelenséget kérő német kormánytisztviselő szerint jóformán összeállt egy csomag terve, amely úgy tenné lehetővé a bajban lévő spanyol bankok kimentését, hogy egyik fél sem szenvedne el presztízsveszteséget.

Megoldás lehetne, hogy a támogatást nem az egész spanyol gazdaságot és a költségvetést érintő feltételekhez kötnék, hanem csak a bankrendszer reformjához. Azt ugyanis Berlin és a nemzetközi szervezetek is elismerik, hogy nem a spanyol költségvetéssel, hanem a bankrendszerrel van baj. Berlin annak a lehetőségét is vizsgálja, hogy a segélyösszeget a spanyol bankmentő alapnak (Fondo de Reestructuración Ordenada Bancaria -  FROB) utalják át, ezzel is demonstrálva, hogy a probléma a bankrendszerre korlátozódik. 

Az ügy már olyan fázisban van, hogy akár napokon belül megszülethet a megállapodás, és a spanyol bankrendszer auditálását végző két független cég jelentése után összeállhat a csomag. Pénzügyi források szerint a jelentésben a már feltárt 80 milliárd eurós lyukon felül további 30-70 milliárdos tőkehiányt fognak kimutatni.

Megfigyelők kiemelik, hogy a német álláspont egyre rugalmasabb az eurózóna válságának kezelése ügyében. Múlt héten Berlin nem zárkózott el attól, hogy további egy évet adjanak Madridnak a 3 százalékos államháztartási deficitcél elérésére. Merkel kancellár már nyitottnak mutatkozik egy európai szintű bankfelügyeleti hatóság felállítására is, igaz, belpolitikai szempontok miatt a közös betétbiztosítási alapot változatlanul elutasítja.