EU-s tranzakciós adó: egyetértésre jutott a német ellenzék és kormányoldal

Az Európai Bizottság által kidolgozott elképzelés támogatásáról a konzervatív-liberális kormánykoalíció és a baloldali ellenzék csütörtöki egyeztetésén állapodtak meg. A liberálisok eddig elutasították a tranzakciós adót, a konzervatívok pedig nem támogatták egyöntetűen, végül azonban engedtek az ellenzéknek, amely egyebek mellett ehhez köti az államháztartási fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktum ratifikációját. A kormányközi szerződés törvénybe iktatáshoz kétharmados többség szükséges a német törvényhozásban, a Merkel-kormány ezért az ellenzék támogatására szorul.

A csütörtöki megállapodás szerint a kormány támogatja az EB kezdeményezését, ha pedig a várakozásoknak megfelelően nem sikerül mind a 27 tagállammal elfogadtatni a brüsszeli javaslatot, akkor Berlin arra törekedik majd, hogy "minél több tagországgal minél többet" érjen el az ügyben.

AP

Az új adófajta egyik ellenzője Nagy-Britannia. David Cameron brit kormányfő Angela Merkel kancellárral folytatott csütörtöki berlini tárgyalásai után is hangsúlyozta, hogy országa - amely egyébként már évtizedek óta adóztatja a pénzügyi tranzakciókat - nem támogatja az uniós különadó bevezetését. Nagy-Britannia a fiskális paktumhoz sem kíván csatlakozni. Cameron ezt is megerősítette Berlinben, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az euróövezet stabilitásának helyreállításához "fontos, de nem elégséges" a paktum. Úgy vélte, az övezetben - amelyhez Nagy-Britannia ugyancsak nem kíván csatlakozni - mindenekelőtt a bajba került bankok feltőkésítésére és a válság terjedését gátló eszközök, a tűzfalaknak is nevezett kríziskezelő alapok megerősítésére van szükség.

Az EB tavaly szeptemberben bemutatott javaslata a pénzügyi intézmények közötti tranzakciókra vonatkozik. Az adót akkor kellene megfizetni, ha a tranzakcióban résztvevő felek közül legalább az egyik székhelye az Európai Unióban van. Az adó minimális mértéke részvények és kötvények esetében a tranzakciós érték 0,1 százaléka, származtatott termékek adásvételénél pedig 0,01 százalék. A tagországok magasabb adókulcsot is megállapíthatnának a brüsszeli javaslat szerint. A 2014-ben bevezetendő új adóra azért van szükség, hogy a pénzügyi szektor is kivegye részét a válságkezelés terheiből - érvelt a bizottság.