Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A GVH megállapításai szerint a Vodafone 2010 decembere és 2011 júniusa között kiemelt üzenetként fogalmazta meg hirdetéseiben saját mobil adathálózatára vonatkozóan, hogy az a "leggyorsabb" és a "legjobb mobil adathálózat".
A kampányokban megjelent reklámszövegek a fogyasztókban azt a benyomást kelthették, hogy a Vodafone adathálózatában érhető el a legnagyobb le- és feltöltési, illetve böngészési sebesség.
A versenyhivatali vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a szolgáltató mérései nem reprezentálták a mobilinternet szolgáltatás szempontjából lefedettnek tekinthető teljes területet. A mérés alapján legfeljebb a magyarországi nagyvárosokban irányadó helyzetre lehetett volna következtetéseket levonni, azonban a reklámok országszerte minden fogyasztónak szóltak.
A Magyar Telekom 2011 februárja és 2011 márciusa között a mobil adathálózatát népszerűsítő kampányában "a leggyorsabb mobil adathálózat" és a "leggyorsabb szélessávú mobil adathálózat" üzeneteket emelte ki, ezzel azt közvetítette a fogyasztók felé, hogy ha a Magyar Telekom hálózatát használják, akkor mindig, minden esetben a leggyorsabb szolgáltatást vehetik igénybe.
Az állítások alapjául szolgáló mérések azonban csak a letöltésre és a feltöltésre vonatkoztak, nem vizsgálták a böngészési sebességet, valamint a sikeresség arányát a le- és feltöltések és a böngészés körében. A hálózat sebességére általában utaló reklámállítás tehát nem támasztható alá a mérés eredményeivel.
A Gazdasági Versenyhivatal az eljárás során megállapította, hogy a szolgáltatók jogszerűtlen összehasonlító reklámokat alkalmaztak, a fogyasztókkal szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak, ezért a Vodafone 50 millió, a Magyar Telekom 100 millió forint bírságot kapott. A bírságösszegek különbségét elsősorban a reklámokra fordított kiadások eltérő mértéke indokolta.
