Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Folyamatos egyeztetések zajlanak a bankokkal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF), ezekből az egyeztetésekből származik az adónemre vonatkozó szám a 2013-as költségvetési törvényjavaslatban - mondta az államtitkár a tranzakciós illetékkel kapcsolatban azt mondta.
Hozzátette, hogy a kulcs és a kivetési alap változatlan, így a jelenlegi számítások szerint a bevételi összeg elérhető. A jövő évi költségvetésben a tranzakciós illeték előirányzata 283 milliárd forint.
Az államtitkár az eurózóna változásaival, bizonytalanságaival indokolta, hogy a kormány óvatos, konzervatív költségvetést készített a jövő évre. Szavai szerint "masszív tartalékok vannak benne".
Az összesen 300 milliárd forint tartalék tartalmazza az általános tartalékot, a céltartalékot és az Országvédelmi Alapot, egyenként 100-100 milliárd forinttal. Kiemelte, az is egyfajta tartaléknak tekinthető, hogy a költségvetés nem számol az IMF védőhálójának jótékony hatásaival, vagyis az erősödő árfolyammal és a csökkenő állampapír hozamokkal. Azzal számol viszont, és Magyarország törekvése is az, hogy ez a védőháló mielőbb létrejön.
Szerinte Magyarország jelenleg is és a jövőben is képes adósságát finanszírozni a piacról, a kérdés az, hogy milyen kamatszinten. Úgy vélte, ha van egy IMF védőháló, az nyilvánvalóan egy alacsonyabb kamatszintet jelent majd és egyben megtakarítást a költségvetésben is.
Ezzel azonban a költségvetés nem számol, így amikor létrejön a megállapodás, annak pozitív hatása lehet az állampapír hozamokra, és ez egy tartalék mozgásteret jelent a költségvetés számára - fejtette ki Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár szerint a tartalékok biztosítják, hogy ha a tervezett 1,6 százaléknál alacsonyabb, akár 1 százalék alatti lesz a növekedés jövőre, akkor is tarthatók a költségvetés számai. Elmondta az is, hogy a sarokszámokból semmiképpen nem szeretne engedni a kormány. Tartani szeretné a GDP-arányosan 2,2 százalékos államháztartási hiányt és a csökkenő adósságot, amely GDP-arányosan 76 százalék körül alakul jövőre.
