EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A devizaadósok elenyésző száma kérvényezte eddig a tartozása egy részének elengedését és hitelük forintosítását - ez viszont a penzcentrum.hu korábbi elemzésének megállapításait látszik megerősíteni. Mint ismert, azok, akik tavaly szeptember vége óta folyamatosan legalább 78 ezer forinttal több mint 90 napos késedelemben estek, de a hitelfedezeti ingatlan értéke nem haladta meg a 20 millió forintot, május 15-éig kérhették a tartozásuk 25 százalékának elengedését és a hitel forintra váltását.
A hitelező bankok visszajelzései szerint a legnagyobb érdeklődés a Budapest Banknál volt ez ügyben, ott a jogosultak több mint fele jelezte, hogy élne is a lehetőséggel. A CIB Banknál azonban csak mintegy ötszáz ügyfelet, az OTP Banknál és az Unicreditnél a jogosultak valamivel több mint negyedét érdekelt ez a kérelmezés.
Sokaknak drágább lenne, mint amit már nem tudtak fizetni
Stiller Ákos
A pénzügyi blog arra a kérdésre, hogy e konstrukció valóban képes-e a hitelproblémás esetek megoldására, azt találták, hogy alapvetően nem, mert az a törlesztőrészlet, amit az adósok már nem voltak képesek törleszteni, jelen állás szerint könnyen alacsonyabb lehet, mint "az a teher, amit most a nyakukba vesznek a forintosítás után" - írta a penzcentrum.hu. Ráadásul az eltelt közel 1 év alatt a tartozás a kamatokkal és a késedelmi díjakkal is nőtt.
Azok, akik tavaly júliusban már nem tudták a törlesztőrészletüket fizetni, azok most a forinthitel kamatemelkedése miatt a forintosítás nélkül voltaképpen jobban járnának. A Pénzcentrum által korábban megkérdezett banki szakemberek a helyzetre úgy reagáltak, hogy a törlesztéssel bajba kerülők kis százalékának éri csak meg ezt a megoldást választania, így – hacsak radikális makrogazdasági változás be nem következik – önmagában ettől a helyzet megoldását is kár volna remélni.
