Az államháztartás hiánya a GDP 3,1 százaléka (202 milliárd forint) volt az első negyedévben – jelentette a pénzügyi számlák adatai alapján hétfőn az MNB. A március végén lezárt egy év alatt az államháztartás hiánya 1348 milliárd forint, a GDP 4,8 százaléka volt.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2012 első negyedévének végén a GDP 79,0 százalékával egyezett meg (22 399 milliárd forint). Az adósságot az első negyedévben 300 milliárd forinttal növelte a nettó adósságfelvétel (tranzakció), és 594 milliárd forinttal csökkentette a forint erősödése (átértékelődés).

A GDP-arányos államadósság 2010 és 2011 második negyedéve között 85,3-ról 77,9 százalékra mérséklődött, a tavalyi harmadik negyedévben 82,8 százalékra szökött fel, az év végén pedig 80,6 százalékon állt.

Az első negyedévben a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 257 milliárd forint volt. A központi kormányzat pénzügyi eszközei közül a hitelek, a tőzsdei részvények, a befektetési jegyek és az egyéb követelések esetében számottevő csökkenés, míg a betétek és az adósságpapírok esetében növekedés figyelhető meg – közölte a jegybank.

A kötelezettségek alakulását az állampapírok növekedése és a külföldi hitelek, valamint az egyéb tartozások csökkenése befolyásolta jelentékenyen. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képességének (69 milliárd forint) alakulása hátterében eszköz oldalon a hitelintézeti betétek növekedése, forrás oldalon pedig a kötvényekben és hitelekben fennálló adósság nagyarányú csökkenése, valamint az egyéb kötelezettségek növekedése áll, a tranzakciók eredményeként.

A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye 15 milliárd forint volt. Eszközeik közül az egyéb követelések, tartozásaik közül a hitelek csökkentek.

A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2012 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,3 százalékát érte el (1494 milliárd forint). Az első negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 5,4 százaléka volt (350 milliárd forint).

Az első negyedévben a végtörlesztés jelentős hatást gyakorolt a háztartások nettó finanszírozási képességére, valamint pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek szerkezetére. A háztartások pénzügyi eszközei közül a forintbetétek és a befektetési jegyek számottevően, a forint készpénz, a biztosítástechnikai díjtartalékok és az egyéb követelések kisebb mértékben csökkentek tranzakcióból eredően.

Ugyanakkor növekedés volt tapasztalható a devizabetétek és a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok adataiban. A kötelezettségek tekintetében a devizahitelek kimagasló csökkenése és ezzel egyidejűleg a forinthitelek számottevő növekedése elsődlegesen a végtörlesztés hatásaiból ered.