Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank, vagyis a "trojka" küldöttségvezetői néhány órával Joanisz Szturnarasz pénzügyminiszter hivatali eskütétele után ültek le tárgyalni a görög kormánnyal. A 130 milliárd eurós mentőcsomag fejében vállalt görög költségvetési megszorítások és reformok teljesítését tekintik át.

A június 21-én hivatalba lépett új görög kormány szeretné kihasználni, hogy az európai uniós országok gazdaságpolitikájában az eddigi megszorítások mellett immár nagyobb hangsúlyt kap a gazdasági növekedésre ösztönzés, és enyhítené a mentőcsomaghoz feltételként szabott intézkedések szigorát. Athén adóemeléseket, munkahely- és bércsökkentéseket törölne el, mert ezek csak tovább mélyítették az ötödik éve tartó görög gazdasági visszaesést.

Az enyhítés érdekében hatalmas nyomás nehezedik a kormányra, amely az előző kormányalakítási kísérletek kudarca miatt június 17-re kiírt választások után alakult meg. A lakosság nagy része annak árán is enyhítést akar, hogy Görögország emiatt esetleg távozni kényszerülhet az euróövezetből, ami katasztrofális következményekkel járna.

Athénnak azonban arra kell számítania, hogy a feltételek enyhítését célzó törekvései európai partnerei erős ellenállásába ütköznek, utóbbiak hajlandóak ugyan a program módosítására, de annak céljait nem akarják megváltoztatni.

Anders Borg svéd pénzügyminiszter a stockholmi rádiónak csütörtökön úgy nyilatkozott: a görög állam az erőfeszítések ellenére végül valószínűleg csődbe megy, akkor is, ha sikerül újratárgyalni a csomag feltételeit. "Ha megnézzük, hogyan kezelték eddig a helyzetet, és tekintetbe véve a magas adósságállományt és a gazdaság alacsony növekedési potenciálját, végül is nem zárható ki a görög államcsőd" - mondta Borg.

A trojka küldöttségvezetői várhatóan három napig maradnak a görög fővárosban, szakértőik azonban tovább folytatják a munkát az égei-tengeri országban.