Így trükköznek a kormánypártok a büdzsével
A kormánypárti képviselők néhol egészen trükkös javaslatokkal egészítenék ki a jövő évi költségvetést. Néhányan az áfatrükköt és az szja-bevételcselt veszik elő, de az is divatos megoldás, hogy egy felduzzasztott költségvetési kiadásból csipegetnek a képviselők, akár többször is ugyanazt az összeget. Mások egyszerűen csak állami mentőövet kérnek, vagy sportcsarnokot.
Csütörtökön dönt a parlament a 2013-as büdzsé első körös módosító javaslatairól, és rögzíti, összesen mennyi pénzt oszt újra az állam jövőre, mennyi bevételre számít, és a büdzsé fejezetei mennyit költhetnek. A költségvetés részletes tárgyalása ősszel folytatódik, és még az is elképzelhető, hogy végül teljesen átírják a kormány és a kormánypártok, hiszen még sok minden változhat 2013-ig.
A kormánypárti képviselők több, itt-ott egészen trükkös javaslattal is kiegészítenék a büdzsét. Font Sándor egy módosító erejéig például elővette a régi jó áfatrükköt. Ehhez az eszközhöz a kormánypárti képviselők a 2011-es és a 2012-es költségvetés tárgyalása során előszeretettel nyúltak, és kiadásnövelő módosításaikhoz azzal teremtettek fedezetet, hogy pontosan a szükséges összeggel megnövelték a várható áfabevételt. Font Sándor javaslatában a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adna 88,7 millió forintot, és ezért arra számít, hogy az általános forgalmi adóbevételek 88,7 millió forinttal magasabban alakulnak jövőre, mint azt a Nemzetgazdasági Minisztérium kiszámolta a költségvetés megtervezésekor.
Ugyanez nagyobb lendülettel
Ugyanezt a cselt játszaná el Bóka István Balatonfüred polgármestere a személyi jövedelemadóból (szja) várt bevétellel, de jóval nagyobb mértékkel, mint Font: 9,4 milliárd forinttal növelné a helyi önkormányzatok által felhasználható előirányzatokat, és a fedezetet a polgármester optimizmussal teremti elő, ugyanis pontosan ennyivel növeli a várható szja-bevételeket. Indoklásában várakozása hátteréről nem ad felvilágosítást, talán arra számít, hogy az NGM alulbecsülte a gazdaság élénkülését, és jövőre jóval többen fognak szja-t fizetni a jövedelmük után. A pénz egyébként az önkormányzatok turisztikai feladatának támogatására kellene Bóka szerint, és azon az elven működne, hogy az üdülővendégektől beszedett idegenforgalmi adó minden egy forintjához 1,5 forintot adna így az állam.
A polgármester úgy tűnik, biztosra akar menni, és a 9,4 milliárd forintot más forrásból is biztosítaná: ugyanarra az idegenforgalmi célra vonná el ezt a pénzt az önkormányzatoknak járó általános működési támogatásból. Sőt, Bóka István még egy javaslatot benyújtott, amelyben ugyanezt az összeget egy másik önkormányzati sorról is elvenné. A kereszténydemokrata képviselők egyébként szintén a turizmus fejlesztésére koncentrálták módosítóikat: Harrach Péter a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz csoportosítana át stratégiai fontosságú 35 millió forintot az erdei kisvasutak üzemeltetésének céljából. Sáringer-Kenyeres Tamás a szúnyogirtás hatékonyságának növelésére csoportosítana át 150 milliót.
Mentőövek is kellenének
Az egyik legérdekesebb javaslatot Mohács fideszes polgármestere Szekó József nyújtotta be két képviselőtársával, és a mohácsi valamint a dunafalvai komp működését támogattatná meg az állammal, előbbit 30, utóbbit 12 millió forinttal. A fedezetet a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami garanciafizetésre előlátott 19 milliárdos keretéből venné el. A módosítóval a polgármester tulajdonképpen egy helyi jóléti intézkedés központi támogatására próbálja rávenni a parlamentet, ugyanis mint a módosítás az indoklásban fogalmaz, a jövedelmek a térségben elmaradnak az országos átlagtól, így a lakosság teherviselő képessége alacsony. Emiatt nem lehetséges az inflációt jelentősen meghaladó díjnövelés, ami ellensúlyozhatná a kompokat üzemeltető társaság jelentős veszteségeit.
Kővári János fideszes képviselő a civil szférát mentené és szintén az állami garanciafizetések keretét csökkentené 338 millió forinttal. A pénzt a Nemzeti Együttműködési Alapnak adná, mint indoklásában írja azért, hogy növelje a civil szféra munkahelyteremtő és -megtartó képességét. Hét kormánypárti képviselő félmilliárd forintot adna Pécsnek, a Kodály Központ működtetésének és a Zsolnay Kulturális negyed programjainak támogatására. A 2012-es költségvetésben még szerepelt ez a támogatás, azonban a 2013-as büdzséből kimaradt, és a képviselők visszalobbiznák. Indoklásukban hosszan kifejtik a Kodály Központ épületének pozitívumait. Emellett arra is emlékeztetik a kormányt, hogy az Új Széchenyi-tervben kötelezettséget vállalt arra, hogy állami üzemeltetésbe veszi Kodály Központot. Az épülettel az a városvezetés legnagyobb baja, hogy rendkívül sokba kerül az üzemeltetése.
Csarnokot kér a XVI. kerület
A fideszes polgármesterek itt-ott jól ráéreztek az idők szavára, és meglovagolnák a sport fontosságát hangsúlyozó kormánypárti közhangulatot. Kovács Péter Budapest XVI. kerületének polgármestere 960 millió forintot csoportosítana át saját önkormányzatának a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ingatlanberuházásokra előlátott keretéből. A pénzből egy ezerfős lelátóval ellátott kézilabdacsarnokot építene a helyi kézilabdaklubnak. A beruházás 1,6 milliárdba kerül, ennek 60 százalékára kér állami támogatást Kovács Péter. A polgármester indoklásában hangsúlyozza, hogy a szervezet kifejezetten 18 év alatti fiatalokkal foglalkozik, és „az elmúlt években sikert sikerre halmoztak”, de nincs megfelelő csarnokuk, ahol edzhetnének és mérkőzéseket játszhatnának.
Sebestyén Marcell és Zsiga Marcell módosítója a Diósgyőri VTK stadionjának felújítására kér 490 millió forintot. A javaslat szerint a beruházás 2013 második felére készülhetne el és a pénzt az Emberi Erőforrások Minisztériumától vonná el. A képviselők azzal indokolják a felújítás szükségességét, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a 2011-12-es szezonban különdíjat adott a klubnak, mivel statisztikái szerint hétről hétre a diósgyőri csapat vonzza a legtöbb szurkolót hivatalos MLSZ-mérkőzésekre.
Rájártak az infokommunikációra
A jelek szerint a képviselők nagy kedvence a módosítóikhoz szükséges fedezet előteremtésénél a Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs szolgáltatásokra (mobil, internet, adatátviteli hálózatok, belső információs rendszerek) előlátott kerete volt. Igaz, volt miből elvenni, hiszen a jövő évi költségvetési tervezetben az NGM öt és fél milliárddal felduzzasztotta ezt a sort a 2012-es büdzséhez képest, így az infokommunikáció idei 14,5 helyett 20 milliárdos kiadási előirányzatot kapott.
Ebből csipegettek a kormánypárti képviselők módosítói. Tapolczai Gergely javaslata 46 milliót csoportosítana át erről a sorról és az Emmi hét különböző fogyatékosügyi érdekvédelmi szervezet támogatására vonatkozó forrásait növelné 2013-tól. Kormánypárti képviselők egy csoportja által benyújtott indítvány alapján a belterületi utak szilárd burkolattal történő ellátására fordítható forrásokat a Fejlesztési Minisztériumtól való átcsoportosítással 500 millióról 2000 millióra emelnék. A módosítást azzal indokolják, hogy a 2011-es és 2012-es költségvetéshez képest lecsökkentett összeg nem indokolt és Budapesten még mindig több mint ezer kilométer aszfaltozatlan belterületi földút található, ez pedig a képviselők szerint változásra szorul.
Tilki Attila és Riz Levente javaslata is ebből fedezné azt a kétszer 670 millió forintot, amelyet a Ferihegyi út meghosszabbítására használnának fel. Riz Levente benyújtott egy másik módosító javaslatot is, amelyben szintén az infokommunikációs sorból vonna el egy másik 670 millió forintot, és ugyancsak a Ferihegyi út meghosszabbítására szánná. Kérdés, a dupla átcsoportosítás hátterében az áll, hogy a képviselők nem egyeztettek, vagy mindkét 670 millióra szükségük van.
Tilki Attila egyébként a járási szociális feladatoktól is átcsoportosítana 760 millió forintot az önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatására, miután az óvodáztatási támogatásról a jövőben mégsem a járási kormányhivatalok, hanem továbbra is a jegyzők döntenek.
Pénz kell a mezőgazdaságnak is
A mezőgazdasági bizottság félmilliárd forintot csoportosítana át a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tanyafejlesztési programjába, amihez a szükséges pénzt az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) venné el. A program a 2011-es költségvetésben szerepelt először, és Font Sándor a módosító javaslat aláírója a program bővítését szeretné elérni a félmilliárdos pluszpénzzel. Az Emmi keretére egyébként rájárt a bizottság, egy másik javaslattal ugyanis 640 millió forintot vonna el a tárcától, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFSZ) dolgozóinak fizetésére és juttatásaira. A változást azzal indokolják, hogy a szervezet 145 fős létszáma már nem elég a feladatok ellátására és legalább 80 embert fel kellene venni.
A bizottság egy másik módosítójával a Pest megyei bíróság épületének 6 milliárdos rekonstrukcióját rövidítené meg 378 millió forinttal. A pénzt a környezetügyi intézet eszközbeszerzéseire, valamint a dolgozók fizetésére szánja. A Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI) idén januárban jött létre, és a pluszpénzt azért kapja, mert a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet várhatóan meg fog szűnni, és át kell venni tőle feladatokat, illetve 18 dolgozót – írja a javaslat indoklása. Van olyan bizottsági javaslat is, amely a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM) venne el 50 millió forintot, és áttenné a VM határon átnyúló vidékfejlesztési programjaiba, lényegében határon túli gazdaszervezetek támogatására.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
