Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Meggondolta magát Matolcsy György, és az idei költségvetést módosító törvényjavaslatához egy újabb zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, melyben mégsem az önkormányzatoknak ad pluszpénzt az uniós források felhasználásának gyorsítására, hanem Németh Lászlóné tárcájának, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM). Eredetileg az volt volt a terv, hogy az önkormányzatoknak ad többletforrást a kormány, hogy legyen miből kifizetniük az uniós pályázatokhoz szükséges önerőt. A büdzsé módosítását csütörtökön fogadhatja el az Országgyűlés.
A miniszter azzal indokolja a változtatást, hogy az új alapból célszerű nem csak az önkormányzatoknak részesülniük, és ezért kell megkapnia az uniós fejlesztési forrásokért átfogó felelősséggel bíró NFM-nek. A gyorsításra szükség is lenne, a jelenlegi tempóval ugyanis súlyos ezermilliárdoktól eshet el Magyarország a 2007-2013-as uniós támogatásokból. A felhasználás legnagyobb akadálya általában a bürokrácia és az uniós forrásokra felállított rendszer javíthatatlansága. Ennek alapján kérdés, mennyire lesz hatékony, hogy Matolcsy György az uniós források eddigi fő gazdájának adja a gyorsításra szánt pénzt is.
Kockázatos kiadásnövelés
A nemzetgazdasági miniszter két hete nyújtotta be a parlamentnek az idei büdzsé módosítását, melyben jelentősen, mintegy 100 milliárd forinttal megemelte az idei kiadásokat. A módosítás átírja a büdzsé főösszegeit is: a bevételi előirányzat 14 437 120,2 millió forintra, a kiadási 15 013 280,9 millió forintra emelkedik. A hiány maradna az eredetileg elfogadott 576 160,7 millió forintos célszám.
Túry Gergely
A Költségvetési Tanács figyelmeztette, hogy kockázatos a kiadásnövelés, mert az idei makrogazdasági folyamatok kedvezőtlenebbül alakulnak a korábbi prognózisoknál. A testület megítélése szerint a javaslat elfogadásával nőhet az eredményszemléletű hiány "túllövésének kockázata". A Költségvetési Tanács nem csak az eredményszemléletű hiány növekedését tartja valószínűnek, hanem azt is, hogy ettől nőni fog a 2012 végére várható államadósság. A Tanács kifogásolta azt is, hogy a módosítások számszaki levezetéséről, nagyságrendjéről, annak alátámasztottságáról a tervezet nem tartalmaz háttérinformációt, és megalapozó számításokat az előterjesztők nem mutatták be a Tanács részére.
Sanszos a kozmetika
Matolcsy a kiadásokkal párhuzamosan ugyanannyival növelné a bevételeket is (ezért nem változik a hiány), döntően a várható áfabevételek növelésével. Erre az teremt alkalmat, hogy megváltoztak az áfavisszatartás szabályai, és az állam bizonyos esetekben 45 helyett 75 nap alatt utalja vissza az áfát. Azonban ez alátámasztó számítások nélkül még meglehetősen bizonytalan fedezet, tekintve, hogy a kormány a költségvetésben szereplő bevételi előirányzatokat még 1,5 százalékos gazdasági növekedésre tervezte, és helyette nagyjából pozitív nulla lesz a növekedésünk. (Igaz, a büdzsé tavaly decemberi elfogadásakor a kormány már 0,5 százalékra csökkentette a várakozását, azonban ezt már nem vezette át a költségvetésen)
A nemzetgazdasági miniszter zárószavazás előtti módosítója szerint az áfabevételek 95 milliárd forinttal nagyobbak lesznek a tervezettnél. Ebből a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium összesen 65 milliárdot kap. Ebből 50 milliárd az új EU Önerő alap, és további 15 milliárdot kap a tárca egyes PPP-konstrukcióban létesült sport és oktatási projektek megszüntetésére. Az EU Önerő Alap eddig az önkormányzatokhoz tartozott, és a költségvetés első elfogadott változatában 10,1 milliárd forintot tartalmazott. Ezt emelte volna meg Matolcsy két hete benyújtott büdzsémódosítása 50 milliárd forinttal, most azonban eltörölné az önkormányzatok keretét, párhuzamosan azzal, hogy az EU Önerő Alap átkerül az NFM-hez.
A maradék 30 milliárd forint körüli kiadásnövelés a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak (ma már Emberi Erőforrások Minisztériuma, Emmi) jut. Ezen belül a közoktatási célú normatívát megemelik 10,5 milliárddal, a szociális normatívát 11,8 milliárddal, az egyházi szociális intézményi normatívát 7,9 milliárddal.
