Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Július 1-jétől a betegellátási rend változásával együtt mindenki számára hozzáférhetővé vált az országos várólista is az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) honlapján. Ennek alapján jól látható, hogy egy-egy beavatkozás esetén igen nagy az eltérés a várakozási időben, valamint a várakozók számában is.
A lap egyebek között a csípőprotézis-beültetést hozza fel példának a szélsőséges eltérések érzékeltetésére. A kecskeméti kórházban 153 ember van a listán, várakozási idő azonban nincs.
Hatalmas türelemmel kell lennie viszont annak, akit nem sokkal arrébb, Szentesen vettek előjegyzésbe, az ottani intézmény ugyanis 2019 szeptemberére adna időpontot. Ha pedig valaki most kerülne a budapesti Szent János Kórház várólistájára, leghamarabb ugyancsak 2019 szeptemberében fekhetne a műtőasztalra - írja a lap.
Csípőprotézis-műtétről egyébként 34 kórház vezet listát, ami valószínűsíti, hogy ennyien foglalkoznak is vele. Közülük azonban kilenc intézményben a 600 napot is meghaladja a várakozási idő - teszi hozzá.
Az egészségügyi struktúra átalakításának az is célja, hogy minden beteg a leghamarabb kaphasson ellátást, így - ha beleegyezik - a saját térségén belül egy rövidebb listával rendelkező szolgáltatóhoz is irányíthatják.
Korábbi közlések szerint a finanszírozás ilyenkor "követné" a beteget, tehát a kórház az után a páciens után is megkapná az ellátásért járó összeget, aki papíron nem hozzá tartozik.
Ám, mivel a finanszírozás összességében országosan kész helyzetet teremt - vagyis abból kell gazdálkodni, ami van -, szakértők szerint egyszerűbb lenne, ha csak a pénz "mozogna", a beteg nem. Vagyis a rendelkezésre álló összeget eleve az igények szerint csoportosítanák az intézmények között - írja a lap.
