Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A törvényben felsorolt pénzügyi szolgáltatóknak az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve a 3 millió 600 ezer forintot elérő, vagy meghaladó ügyletek teljesítése előtt át kell világítaniuk az ügyfelüket.
Ez a jelenleg is élő szabály a meghatalmazottak esetében kiegészül a tervezetben: nemcsak a személyi adataikat, hanem a meghatalmazás érvényességét, jogcímét, továbbá a képviseleti jogosultságukat is ellenőrizni kell. Megjelenik a tervezetben egy 300 ezer forintos értékhatár is, az ezt elérő ügyleti megbízásoknál is rögzíteni kell az ügyfél adatait.
További újdonság, hogy ha a szolgáltató - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére - szükségesnek látja, akkor a személyes adatokat nyilvános vagy zárt adatbázisban ellenőrizheti. Ez utóbbinál azonban jogosultságot kell szereznie az adatkezelőtől. Új szabály az is, hogy a bemutatott dokumentumokról a szolgáltató másolatot készíthet.
A szolgáltatónak - ha a megbízó képviselője jelenik meg nála - mindig azonosítania kell a tényleges tulajdonost, és ellenőrizni kell az ő személyes adatait is.
A tervezetben bővebb jogkörrel jelenik meg a pénzügyi információs egységként működő hatóság, amely a vámhatóság speciális egysége. Ez a hatóság minden, a szolgáltatóknál lévő adatot megismerhet, még az üzleti titkokat is. Ez a szervezet képviseli Magyarországot a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását megelőzni hivatott nemzetközi szervezetekben.
A tervezet egyéb jogszabályokat is módosít. Így például a könyvvizsgálókról szóló törvény úgy változik, hogy a könyvvizsgálónak ki kell adnia az üzleti titoknak minősülő adatokat is akkor, ha ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóság kéri.
