Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A német statisztikai hivatal közlése szerint, míg 2010-ben 65 ezer magyar élt Németországban, addig 2011. áprilisában ez a szám már 82 ezerre emelkedett. 2012. júniusában pedig még ennél is 20 ezerrel többen tartózkodtak az északi uniós tagállamban, így átléptük a bűvös 100 ezres határt. - hangzott el azon a német-lengyel-magyar konferencián, melyet a berlini magyar nagykövetség rendezett abból alkalomból, hogy egy éve nyílt meg teljesen a német munkaerőpiac a kelet-európai uniós tagállamok előtt.
Berlin: kedvelt célpont
AP
A 2011. májusi németországi munkaerőpiaci nyitás óta a lengyelek után a magyarok állnak a második helyen az ottani munkavállalási beáramlás tekintetében. Ezen felül még 28 ezerre tehető azok száma, akik kiküldetésben dolgoznak Németországban, vagyis magyar cégük megbízásából dolgoznak a németeknél. Egy másik érdekes adat pedig az, hgy 2012. júniusában 150 ezer magyar fizetett nyugdíjjárulékot Németországban. A különbség, abból adódhat, hogy sokan nem tesznek eleget regisztrálási kötelezettségüknek, melyek a másik uniós tagállamban 90 napnál hosszabb ideig tartózkodókra érvényes.
Ezen kívül jelentős lehet a feketemunkások aránya is, melyek között olyan önfoglalkoztatók is vannak, akiknek nincsenek meg a szükséges papírjaik. A konferencián az is kiderült, hogy a magyarokat szívesen látják Németországban, mivel 2025-ig 6,3 millió munkavállalóval lesz kevesebb az északi uniós tagállamban, így a német gazdaságnak égető szüksége van minden szakképzett munkásra.
A konferencián magyar részről előadást tartott többek között Nagy Andor, az Országgyűlés német-magyar parlamenti képviselői csoportjának vezetője és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke.
