A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Bár még hátravannak a paralimpiai játékok (augusztus 29. – szeptember 8.), rendezői szempontból talán az a legfontosabb kérdés, hogy mi lesz az olimpiai parkkal és a létesítményekkel. A költségekbe ugyanis nemcsak a rendezési költségeket, hanem az utóhasznosításét is bele kell számolni. Ha nincsenek vagy nem működnek a tervek, az átépítési, illetve fenntartási költségek nagyban megdobhatják minden idők második legnagyobb olimpiai költségvetését.
Jó példaként általában Münchent és Atlantát szokták felhozni: az előbbit azért, mert a városlakók a későbbiekben belakták a területet, míg Atlantában eleve mindent csak átmeneti időre, az olimpiára terveztek. Komoly gondok voltak viszont Barcelonában, Sidney-ben és különösen Athénban, ahol a rossz tervezés, a bürokrácia és a gazdasági válság miatt évről évre egyre többe, jelenleg nagyjából 100 millió euróba kerül évente az üresen álló, lepusztult 30 sportlétesítmény őrzése-fenntartása. (Lásd erről Athén - egy újabb görög kudarc című keretes írásunkat.)
East End: a szegénynegyed vége
London jelentős részben az olimpiai helyszínek utóhasznosításával kapcsolatos elképzeléseinek köszönhetően nyerte el a megrendezési jogot, amely szervesen illeszkedett a város régi ipari negyedeinek az átalakítását célzó stratégiába. Az olimpiai játékok ennek megfelelően Kelet-London szociális és gazdasági revitalizációját volt hivatott előmozdítani. Az olimpiai park azon városnegyedek (Newham, Hackney, Tower Hamlets, Waltham Forest, Greenwich) tőszomszédságában fekszik, melyeket összefoglalóan East Endnek neveznek: az itt élők jövedelme, képzettsége és várható életkora is alacsonyabb az átlagnál.
London: olimpiai stadion
AP / Pool
A közvetlenül az olimpiai park mellett felhúzott Westfield Shopping Centre a maga 175 ezer kereskedelmi és 100 ezer irodai négyzetméterével Európa legnagyobb belvárosi bevásárlóközpontja, amitől a városvezetés 18 ezer új munkahelyet remél. A környéken új egyetemi város épül, az olimpiai falut pedig lakóparkká építik át.
Mint ahogy arról a HVG helyszíni tudósítója már beszámolt (2012/29. szám), az olimpiai létesítményeket úgy tervezték, hogy azokat könnyen az igényeknek megfelelően vissza – vagy teljesen el lehessen bontani. Így például a világhírű Zara Hadid tervezte uszoda nézőtéri kapacitása 17,5 ezerről 2500 fősre csökken, s a létesítmény két 50 méteres medencével (és egy tízméteres ugrótoronnyal) a tervek szerint évi 800 ezer hobbiúszót fogadhat majd.
A vízi- és kosárlabda-csarnokokat, valamint több létesítmény (így például a strandröplabda-központ) nézőtéri tribünjeit egyszerűen szétszerelik és értékesítik. Eredetileg azt tervezték, hogy a kosárlabda-arénát továbbadják a következő olimpiai rendezőjének, Rio de Janeirónak, de ez az elképzelés megbukott. Ha a glasgow-i Nemzetközösségi Játékokon nem lesz rá szükség, ezt is eladják – írja a Spiegel Online. Egyedül a nemzetközi sajtóközpont okozhat gondokat: ide technológiai cégeket, start-upokat telepítenének, de mivel kicsit térben távol esik a többi hasonló központtól, nem egyszerű bérlőt találni.
Erzsébet királynő összeköt
A német internetes portál információi szerint a kézilabda-aréna az MK Lion kézilabdacsapatnak lehet az otthona, amely London Lions („Londoni Oroszlánok”) néven szerepelne ezentúl. A Hopkins Építésziroda által tervezett Velodrom, amely a kerékpáros küzdelmeknek adott otthont, nyilvános szabadidőközpontként működne tovább BMX- és terepkerékpáros pályákkal. Amennyiben a West Ham United nem költözik át az olimpiai stadionba, a nyolcvanezres befogadóképességet 25 ezresre csökkentik, és a jövőben könnyűatlétikai versenyeknek és krikettmeccseknek lehet a helyszíne. (Ha a West Ham beköltözik, akkor is csökkentik a kapacitást 40 ezer nézősre.)
De ez még mind semmi ahhoz képest, hogy milyen változáson megy keresztül a környék. Utakat, csatornákat átszelő hidakat bontanak fel az olimpiai parkban. A nagy forgalomra tekintettel kialakított széles gyalogutakat megszüntetik, és ugyanúgy lakóházakat alakítanak ki a sétányokon, ahogy az olimpiai faluban is. East Village Londonban 11 ezer új lakás épül majd.
Munkások bontják a Londonban felállított olimpiai díszleteket
AP / Alastair Grant
A megnyitóünnepség után egy évvel kellene megnyílnia a 250 hektáros Erzsébet királynő-parknak, mely összekötné Hackney és Tratford városrészt, amiket az olimpia előtt ipari létesítmények választottak el egymástól.
A városrész revitalizációját nyilvánvalóan jelentős lakócsere is kíséri majd, miután a szegényebbek helyére (mellé) jómódúak költöznek be, akik meg tudják majd fizetni a környék szolgáltatásait, és akiknek a gyerekei részére 1800 fős magániskola is épül. Az új időket jelzi, hogy az East Enden elszabadultak az ingatlanbérleti árak: a százszázalékos lakbéremelkedés sem feltétlenül ritka az elmúlt néhány évben.
| Athén: egy újabb görög kudarc |
Nyolc évvel az athéni játékok után az olimpiai park hasznosítása még mindig megoldatlan, ellenben egyre több pénzt emészt fel az üres, leromlott állapotú létesítmények fenntartása – 2012-ben nagyjából 100 millió eurót. Az olimpiai stadion csak akkor népesül be, ha a Panathinaikosz a bajnoki címért játszik vagy ha a U2 lép fel. A legtöbb létesítmény le van zárva. Egyedül az olimpiai sajtóközpontnak helyt adó épületet sikerült nyereségesen hasznosítani, amiből drága bevásárlóközpont lett. A tollasküzdelmek helyszínét hosszú távra bérbe adták, de az elképzelt koncertterem végül nem épült meg, mert a bérlő végül nem kapott rá építési engedélyt. A 2002-ben létrejött állami olimpiai vagyonkezelő jelentős bevételeket várt a hasznosítástól, de ez a legtöbb esetben a bürokrácia, a zavaros tulajdonviszonyok és a különböző jogi viták, majd a gazdasági válság miatt kudarcot vallott. |
