"Napi ötven kiló húst esznek az állatok" – Miből élnek a cirkuszosok?

A Balaton északi partján, Almádiban vert sátrat a Picard cirkusz – ez volt a tizedik szezon, amit idén megkezdtek. A cirkusz valódi családi vállalkozás, a 13 főt foglalkoztató másfél órás előadás legtöbb produkcióját a családtagok mutatják be.

Van légtornász, idomár, bűvész és bohóc is – mondja Ádám Rudolf családfő, a társulat vezetője, aki ma már leginkább a szervezőmunkával foglalkozik. "Lakókocsiban születtem, lakókocsiban élek" – meséli az egykori artista, akinek már a gyerekei is a szeren lógnak. "Én már kiöregedtem, 50 fölött nem kíváncsiak az emberre a nézők, ilyen korban már csak bohóc lehet az ember."

Beleszületsz

A családi cirkusz az év 11 hónapjában járja az országot, 60-70 településen lépnek fel egy évben. Nyáron egy hónapot a Balatonon haknizik a társulat. Egy este átlagosan 40-50 ember nézi meg a produkciót, 2000-3000 forintos jegyárral számolva, ez a legjobb esetben 100 000 forint bevételt jelent a Picard cirkusznak. "De ez inkább szerelem, nem megélhetés" – magyarázza a cirkusz vezetője. A legnagyobb kiadás ma már a benzinköltség és a reklámozás. Kenesétől Almádiig majd minden villanypóznán a társulat hirdetése van kiplakátozva, a strandok közelében parkoló autók pedig garantáltan kapnak mindennap egy szórólapot a szélvédőre.

Mit kell tudni a Picard családról?

Ádám Rudolf, aki maga is cirkuszi lakókocsiban született, Magyarország egyik leghíresebb cirkuszi dinasztiájának sarját, Picard Máriát vette feleségül. A társulat névadója a nagypapa volt, aki 80 éves koráig aktívan részt vett a cirkusz életében. Ádám Rudolfnak és Picard Máriának két gyermeke született, mindketten a társulat tagjai és ma már saját számokat mutatnak be esténként.

Az önkormányzatok általában fix árat kérnek a bérleti díjért, ezt előre kialkudják a társulatok. Van olyan település is, ahol naponta 200 forintot kérnek négyzetméterenként a területért, a sátor maga 600 négyzetméter. Lényegében ez már nagyobb tétel, mint amekkora egy-egy nap a bevétel – számol hangosan a házigazda. „Fizetésekről ne is beszéljünk, itt mindent magunk csinálunk, különben nem él meg az ember. Szerettem volna, ha a gyerekeim mással foglalkoznak, de ha egyszer egy cirkusz dinasztiába születik bele az ember, nincs más választása."

A kenesei oroszlán halála nekünk is rossz reklám, pedig mi nem tartunk ragadozókat – mondja Ádám Rudolf, miközben az épp köpőállásba helyezkedett lámák között vezet körbe minket. „Furcsa, hogy az utcán az emberek óriás állatvédők, de 10 emberből 7 garantáltan azért megy el a cirkuszba, mert van oroszlán. A Picardnál a legegzotikusabb állat a láma, amúgy a produkciót inkább a pónik viszik el."

Nagyban utaznak

A déli part ura a Magyar Nemzeti Cirkusz Balatonlellén. A társulat a családi formáción már jóval túlnőtte magát, 60 ember dolgozik egy-egy estéért. A nézőtéren 1400 ember fér el, de a nyári estéken jó, ha 200 jegy elkel – vezet körbe birodalmán Richter József, aki többször is elmondja, hogy produkciójuk bárhol a világon megállná a helyét. Igaz, a jegyárak is borsosabbak, a legolcsóbb 3000 forint, a VIP-helyekért 4500 forintot kell fizetni. De lehet pénzt költeni a büfében, és egy-egy jól sikerült fotóért is 2500 forintot kérnek el a szülőktől az előadás végén.

Nem véletlen, hogy a szórólap „világvárosi” műsort ígér, a legtöbb számot ugyanis nemzetközi művészek mutatják be. És bár a társulat nevében szereplő „nemzeti” jelzőt 18 éve védette le az igazgató, a munkatársak több mint 90 százaléka külföldről érkezett. Ebben az évadban például a kubai nemzeti cirkusz művészei szerepelnek a legtöbbet a kétórás előadásban. A kubai állammal kötöttünk egy szerződést, a fellépők fizetését oda utaljuk, a művészek csak zsebpénzt kapnak itt – magyarázza az üzleti modellt a tulajdonos. „Olasz idomárunk és bolgár bohócunk van, a 60 munkavállalóból talán 10 magyar van." Viszont a társulat vezetője büszke arra, hogy a produkció legvégén a fia egy vágtázó ló hátán lengeti a magyar zászlót. Így helyére kerülnek a dolgok.

Richter József sem szerette volna, hogy fiai a cirkuszban dolgozzanak. „Akinek egyszer a talpára ragadt a forgács, az már nem szedi le többet” – mosolyog a legkisebb fiú, miközben már az esti halálugrásra készül.

Etetés

Itt már szibériai tigrisek is vannak, és Szandra az elefánt is vonzza a hátán lovagolni vágyó gyerekeket és szüleiket a porondra. Naponta 50 kilogramm hús és 400 kilogramm széna kell az állatoknak, de a vándorcirkusz legnagyobb kiadása mégsem az állatok, hanem az autók etetése. 50 teherautó mozgatja a társulatot, és miközben az üzemanyagárak folyamatosan emelkednek, addig – vélhetően a válság miatt – 30 százalékkal csökkent idén a nyári jegyeladások száma – összegzi a cirkusz igazgatója a pénzügyi helyzetüket. Szerelemből csináljuk – teszi ő is hozzá.

A Balaton az nyaralás, ide hazajövünk – mondja Richter József, aki 15 éve vásárolta meg a lellei területet. Itt nem kell bérleti díjat fizetniük, az állatoknak is óriási kifutójuk van, állatkerti körülmények között élhetnek. A bevétel pont fedezi a kiadást – mondja a cirkuszigazgató. Fia azonban szégyenlősen hozzáteszi: "miért is csinálnánk, ha nem érné meg".

Kik a Richterek?

Richter József Jászai Mari-díjas, monte-carlói fesztivál nagydíjas artista, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetettje. Már nagyszülei is a cirkusz világában nőttek fel. Sőt, már 1821 óta olvashatóak feljegyzések a berlini brandenburgi kapunál felállított Richter cirkuszról. Az elefánt és lovas számairól ismert idomár a híres Renz cirkusz igazgatójának leányát, Carolát vette feleségül 1972-ben. A családi legendárium szerint a Renz családtól kapta idomított lovát Sissi hercegnő is. A házasságból két fiú, Flórián és József született. Flórián önálló előadásával és társulatával, a Horse Evolutionnal járja az országot. A 32. Monte-carlói Cirkuszfesztiválon elnyerte a magyar cirkuszművészet történetének első Arany Bohóc-nagydíját a tíztagú zsokécsoportjának lovasakrobata számával.